INSIDER
Az egyre durvább koronavírus-helyzetben már több ezer embert kezelnek kórházakban. A betegek életéért küzdő egészségügyi dolgozók számára pedig kifejezetten sokat jelent egy-egy kedves szó.
Mint arról a Ripost beszámolt: a koronavírussal fertőzött Rácz Mária Marica több hét után, oxigénpalackkal ugyan, de elhagyhatta a szolnoki Hetényi Géza kórházat. A nő rendkívül hálás az ott dolgozó orvosoknak és nővéreknek, akiket, mint mondja, akkor sem tudna felismerni, ha szembejönnének vele az utcán, ugyanis a járvány miatt védőfelszerelésben dolgoztak.
Mivel most, a koronavírus második hullámának idején az egészségügyi dolgozók nagyon elfoglaltak, úgy döntött, a nyilvános köszönetnyilvánításon túl ír nekik egy levelet, amit be is küldött a kórházba.
Előkelő helyre került a levél
A Ripost megkereste a szolnoki Hetényi Géza kórházat, melynek főigazgatója, dr. Bene Ildikó lapunknak elmondta, megkapták a levelet és rendkívül örültek a kedves soroknak.
„Az intenzív osztály dolgozóinak ebben a helyzetben nagyon sokat jelent az a pozitív visszacsatolás, amely gyógyult betegeinktől érkezik. Rácz Mária meghatóan szép levélben köszönte meg a munkánkat, melyet bekeretezve jelenleg is az intenzív osztály falán olvashatunk. Ezzel nap mint nap erőt merítünk ahhoz, hogy felvegyük a harcot a láthatatlan ellenséggel” – idézi dr. Bencsik Gábor osztályvezető főorvos munkatársai szavait a főigazgató.
Ritka a jó szó
Lapunk utolérte a Hetényi kórház Covid-osztályán dolgozó egyik ápolónőt, aki szintén gondozta Rácz Máriát. Bár a nevét és arcát nem kívánta adni, elárulta, hogy nagyon meghatódtak Marica hálája miatt.
„A Facebookon találkoztam először a posztjával, és nagyon jólesett olvasni. Tényleg rengeteget kell most dolgoznunk, de mi ezt valóban szívvel-lélekkel tesszük, ezt minden közvetlen kollégám nevében bátran állíthatom. Ugyanakkor az is igaz, hogy az utóbbi időben sajnos egyre ritkább, hogy a betegek hasonlóan hálásak lennének. Félreértés ne essék, tudjuk, hogy nekünk ez a feladatunk, ez a munkánk, de egy-egy jó szó nagyon sok erőt jelent nekünk is a folytatáshoz, a mindennapos harchoz” – emelte ki a nővér.
Nem felejtik az együttműködő beteget
Rácz Máriára a levélhez mellékelt fotó nélkül is több egészségügyi dolgozó emlékszik. „Kedves, türelmes és együttműködő beteg volt, aki egyből megértette, azon dolgozunk, hogy elkerülje a lélegeztetőgépet. Az egyik alkalommal a kezelőorvosa alaposan kikérdezte, hogy hívják, hol és mikor született, meg hasonlók. Marica készségesen válaszolt, de a végén azért megkérdezte: a doktor úr ezeket nem tudja? Az orvos elmosolyodott, majd így felelt: dehogynem, de mivel a vírus az elmét is támadhatja, kíváncsi voltam, ön is emlékszik-e mindezekre” – meséli az ápoló.
A kínok helyett a szépre emlékezik
„Életet mentenek és végtelenül emberségesek, mindenféle hálapénz vagy protekció nélkül. Úgy éreztem, egyszerre száz kéz nyúlt felém, mikor az intenzívre kerültem” – idézte fel lapunknak kórházi emlékeit Mária. „Amikor joghurtot kívántam, az egyik nővér nekem adta a sajátját. Volt, aki a csatokat kicserélte a hajamban egy puha gumira, hogy azok ne nyomják a fejem. Megdicsértek, hogy milyen ügyesen szipákolom a vizet a fecskendőből egyedül, és mielőtt megszúrtak, mindig szóltak, hogy ez fájni fog. Az orvosok pedig mindennap elmagyarázták, hogy mi miért fog történni. Ez nagyon megnyugtató volt.” Fotó: Rácz Mária Marica
Ripost hírek
