Orbán Viktor: az uniós pénzügyi alapot minél gyorsabban elérhetővé kell tenni

Ha a jogállamisági és költségvetési kérdések összekötéséről szóló vita akadályozza a koronavírus-járvány miatt szükséges pénzügyi alap működésének elindulását, lehetőség van kormányközi megállapodásra, az EU intézményein kívül – nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten, mielőtt elindult az európai uniós csúcstalálkozóra, Brüsszelbe.

A kormányfő várakozása szerint a találkozón – formálisan vagy informálisan – biztosan szó lesz arról a nyáron meghozott döntésről, amely szerint a szokásos hétéves költségvetésen túl egy nagy arányú pénzügyi alapot hoznak létre a bajba jutott gazdaságok, az európai országok megsegítésére. Ennek a végrehajtásáról éles viták zajlanak, többen össze akarják ezt kötni jogállamisági kérdésekkel.

A magyar kormány álláspontja ugyanakkor az, hogy „most válság van Európában, most válságot kell kezelni, ezt a pénzügyi alapot minél gyorsabban elérhetővé kell tenni az országok számára, és nem lehet a sebességet lassítani jogállamiságról szóló vitákkal” – közölte Orbán Viktor. Így rossz ütemezésűnek és rossz időzítésűnek nevezte azt a szándékot, amely össze akarja kötni a jogállamisági kérdéseket pénzügyi kérdésekkel.

Ha a viták mégis megakadályoznák – folytatta -, hogy a mostani keretekben megindulhasson a Következő Nemzedék nevű alap működése, akkor még mindig ott van az a lehetőség az európai államok előtt, hogy ezt a pénzügyi alapot kormányközi alapon hozzák létre, tehát az EU intézményein kívül, kormányközi megállapodással. Így tehermentesíthető az unión belül folyó vitáktól, és gyorsan el lehet juttatni az összeget a rászoruló országoknak.

Arról is szólt, hogy a mostani EU-csúcson a tervek szerint alapvetően inkább külpolitikai témák szerepelnek a napirenden, így a Törökországgal kialakítandó kapcsolat, a Kínával való hosszabb távú kapcsolat kérdése és a Fehéroroszországban kialakult helyzetre adandó uniós válasz. Utóbbival kapcsolatban a visegrádi négyeknek (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia) van egy önálló kezdeményezésük, egyfajta európai Marshall-segélyt szeretnének nyújtani a fehéroroszoknak.

Még nem kaptam választ, de most mindjárt indulok Brüsszelbe, és majd ott nyilván kapok

- mondta a miniszterelnök azzal kapcsolatban, hogy néhány napja levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, melyben arról tájékoztatta, hogy Magyarországot és a magyar embereket sértő kijelentései miatt felfüggeszti a kétoldalú politikai kapcsolatokat a testület alelnökével, Vera Jourovával, és álláspontja szerint az EU-biztosnak a tisztségéből való távozása elengedhetetlenül szükséges.

Orbán Viktor az MTI-nek hangsúlyozta: a magyar álláspont továbbra is változatlan, az Európai Bizottság tagjainak, ideértve Vera Jourovát is, a törvények szerint pártatlannak és objektívnek kell lenniük. Ez azt jelenti, hogy nem beszélhet tiszteletlenül egyetlen országról sem és egyetlen ország polgáraival sem.

Orbán Viktor a múlt héten is tárgyalt az Európai bizottság elnökével Brüsszelben.
Fotó: MTI

Magyarország polgáraival sem beszélhet tiszteletlenül egyetlen tisztségviselője sem az Európai Uniónak

- jelentette ki. A kormányfő kiemelte: a kettős mérce elkerülendő, mert ha a biztos asszony ilyen hangot ütött volna meg és ilyen tiszteletlenül beszélt volna a németekről vagy a franciákról, akkor „biztosak lehetünk abban, hogy egyetlen percig sem maradt volna a hivatalában”, mert a németek és a franciák nem tűrték volna ezt el.

És ha nem lehet a franciákkal és a németekkel így beszélni, akkor a magyarokkal sem lehet ilyen tiszteletlenül beszélni, és „ehhez az álláspontunkhoz továbbra is ragaszkodunk” – nyomatékosította.

Mielőtt politikai babérokra tört volna Vera Jourová, az Európai Bizottság cseh alelnöke, két cégben is vezető beosztásban dolgozott. Annak ellenére, hogy a saját országainak törvényeit megsértette, az EB-t egyáltalán nem érdekelték a tények, amikor az uniós biztosi meghallgatását tartották, írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

Az Európai Bizottság hivatalos honlapján elérhető Vera Jourová, a testület cseh alelnökének összeférhetetlenségi nyilatkozata. Eszerint a Soros György amerikai tőzsdespekulánssal kiváló barátságot ápoló politikus 2006 és 2013 között két cégben is vezető beosztásban volt. Az egyik vállalkozás a Societas Rudophina volt, itt a testület elnöke volt. A másik vállalkozás a Primavera Consulting volt, amelynek a tulajdonosa és igazgatója is volt egyben. Mindkét cég tanácsadással foglalkozott. A Parlamentní Listy nevű cseh portál 2013-ban arról számolt be, hogy Jourová komoly mulasztást követett el. A portál szerint ugyanis a politikus, mint a társaság törvényes képviselője, nem tette közzé 2009 és 2012 között a vállalat pénzügyi kimutatásait. Ezzel pedig megsértette a hatályos cseh törvényeket. „Igen, igaz, csak a visszamenőleges ellenőrzés során tudtam meg. Az én hibám, hogy nem követtem a könyvelőm munkáját. Nem akarok bocsánatot kérni és mentegetőzni, pótoljuk a mulasztást”, ismerte be Jourová. Az ügy azért érdekes, mert ekkor Jourová már a cseh képviselőház tagja volt. Vera Jourová a Parlamentní Listy hasábjain még egy válaszcikket is közzétett az üggyel kapcsolatban. Ebben megismételte, hogy a könyvelője pótolni fogja a hiányzó dokumentumokat, és azt is leírta, hogy már hozzászokott ahhoz, hogy meg kell védenie magát, akár az állammal szemben is. Itt arra utalt, hogy 2006-ban Prágában letartóztatták, mert a vád szerint a cseh kormány regionális fejlesztésért felelős helyettes államtitkáraként 2 millió cseh korona (mintegy 70 000 euró) kenőpénzt fogadott el a Budišov kastélyának felújítására szánt uniós támogatásból. Egy évvel a botrány kirobbanását követően, 2014-ben Jourovát jogérvényesülésért, fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős uniós biztosnak jelölték. Az Európai Bizottságot azonban nem igazán érdekelte a Primavera Consulting ügye, a biztosi meghallgatása során fel sem merült a téma. A cseh politikusnak nem sikerült maradéktalanul meggyőznie az őt meghallgató négy bizottságot, így azok Martin Schulz EP-elnökön keresztül küldtek neki további tisztázandó kérdéseket. A cseh politikust négy bizottság, a jogi bizottság, az igazságügyi és belügyi bizottság, a belső piaci bizottság és a nőjogi és nemi egyenlőségi bizottság hallgatta meg. A jogi bizottság szocialista koordinátora, Evelyn Regner szerint Jourová jogi szempontból megismerkedett ugyan a folyamatban lévő munkával, de hiányzott belőle a politikai érzékenység és vízió, különösen a társasági jog területén.

Ripost hírek