Megszűnik a várólistabiznisz

Megdöbbentő történetet mesélt egy kismama a Ripost-nak arról, hogyan is működik az állami és a magánpraxis összefonódása.

Államiban 3 hónap, ugyanott maszekban pár nap

„Állami intézetben csináltuk a lombikprogramot” – idézte fel Kata. „A második sikertelen beültetés után közölte az orvos, hogy a következő szabad időpontra közel négy hónapot kell várni. Mikor látta, mennyire el vagyok keseredve, felajánlotta, hogy menjünk a magánrendelésére, ott még a héten tud fogadni. Amikor rákérdeztem, hogy hol a magánrendelő, hol kell időpontot kérni, kiderült, hogy ugyanabba az intézménybe megyünk vissza, ugyanaz a titkárnő ad időpontot és ugyanazt a felszerelést használják, csak annyi a különbség, hogy ezúttal fizetünk érte az orvosnak.”

Kata inkább fizetett, azóta egy féléves kislány anyukája.

Ugyanott, ugyanazt csinálják plusz pénzért

„Én maszek nőgyógyászhoz járok, aki kórházban is dolgozik” – mondta lapunknak Tóth Lujza. „Van olyan vizsgálat, amit a magánrendelőjében végez el, de a bonyolultabbakkal a kórházba küld és az ottani vizsgálat leleteit használja. Viszont ha ő küld, akkor nem kell várnom a kórházban, azonnal behívnak.”

A hasonló tapasztalatoknak se szeri, se száma, nagyon sok orvos dolgozik állami intézményben is, és sokszor ugyanott rendel pénzért, használva a rendelő vagy a kórház eszközparkját, sőt személyzetét. Így hasonló helyzet alakul ki, mint a hálapénz esetében: akinek van pénze, az előbbre jut a vizsgálati várólistákon, aki nem fizet, hónapokig várhat.

Mindenki gyorsabban sorra kerülhet

Ez az, amit megtilt, illetve külön engedélyhez köt a kedden elfogadott jogszabály. Aki soronkívül igénybe akar venni egy egészségügyi szolgáltatást, az ezentúl is megteheti, de nem közpénzen. A várólistára viszont a sorban következő beteg kerül fel, nem előzheti be valaki csak azért, mert van pénze. Ha a két praxist ténylegesen elválasztják, akkor igazságosabbak lesznek a várólisták. Természetesen így is ugyanannyi marad az ellátásra váró beteg, de mindenki gyorsabban sorra kerül, mert nem lehet pénzért előzni, megszűnik az az igazságtalanság, hogy az orvosnak fizetett plusz pénzért előnyre lehet szert tenni, akinek viszont nincs pénze, hónapokig várhat egy MR- vagy CT-vizsgálatra például.

A jogszabály azt is kimondja, hogy az orvos ugyanazon betegség miatt nem láthatja el ugyanazt a beteget az állami és a magánrendelésen is. Tehát megszűnik a beteggel való pinpongozás az állami és a magánrendelő között, nem lesz átjárás.

A műtéteknél már jól működik a rendszer

A műtéti várólistákon 2012-től 2020-ig 70 ezerről 30 ezer alá csökkent a várakozó betegek száma a Nézőpont Intézet felmérése szerint. Ezt úgy sikerült elérni, hogy nyilvánossá tették a várakozási időt és kötelezték az orvost, hogy a lehető legközelebbi műtéti időpontot adja meg. A beteg az azonosító száma segítségével az interneten megnézheti, mikor kerül sorra, mennyien vannak előtte, sőt azt is, hogy melyik kórházban mennyit kell várni, és ha talál olyan helyet, ahol rövidebb a várólista, bejelentkezhet oda.

Segít a központi nyilvántartás is

Júliustól az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatás Térben megjelennek a betegek adatai. A központi adatbázisban minden látszik, így nem lehet trükközni, fel vannak tüntetve a beteg adatai, a TAJ-száma és a kezelőorvosok neve is. Gyanúra adhat okot például, ha egy állami intézményben állapítják meg a diagnózist, a kezelés pedig ugyanannak az orvosnak a magánrendelésén zajlik, vagy ha előzmény nélkül vizsgálatra küldenek egy beteget. Ha az orvosok egymás magánrendelésére küldik a kórházi betegeiket, az is kiderül itt.