A Szent István Bazilikában kapott helyet a Kárpát-medence Aratókoszorúja

A búzafüzért sok száz éves hagyományokat követve a zöld búzakalászokból alkották meg. A koszorú körkörösen szélesedő elemei jelképezik Magyarországot, illetve a Kárpát-medence és a világ magyarságát. Fonásmintája tradicionális népművészeti elemeket ötvöz: az áttört mintás „lyukas” csipke mellett megjelenik a „rece”, illetve a „finom keskeny hetes” minta, valamint az esőcsiga- és harangmotívum.

A program szervezői, a Magyarok Kenyere Alapítvány, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) képviselői együtt, ünnepélyes keretek között helyezték el a 800 búzakalászból álló díszes aratókoszorút a Szent István-bazilikában, ahol a következő hetekben megtekinthető az alkotás.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke az eseményen hangsúlyozta: a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, a nemzeti összetartozás évében kiemelt jelentősége van az aratókoszorú elkészültének, amely a magyar közösség összetartását szimbolizálja.

Szólláth Tibor, a NAK Hajdú-Bihar megyei elnöke, Hajdúnánás polgármestere elmondta: a míves búzafüzért négy gazdasszony napi 8 órás fonással, 3 hét alatt készítette el.

A magyar gazdaösszefogást és a világ magyarságának egységét hirdető koszorút Snell György püspök, a Szent István-bazilika plébánosa, a Szent Jobb őre vette át, majd megáldotta az alkotást.

Tíz éve tart a Magyarok Kenyere Program Az évente több ezer adományozót megmozgató Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programban Magyarország területéről és a Kárpát-medence magyarlakta településeiről ajánlanak fel elsősorban búzát a magyar gyerekeket, családokat segítő szervezetek javára. A megyénként, régiónként összegyűjtött búzaadományokat közeli malmok őrlik meg, majd az így előállított liszt a kedvezményezett intézményeken, gyermekotthonokon keresztül évente több tízezer gyermek ellátását biztosítja. A búzát augusztus 20-ig gyűjtik.