Kiderült, hogyan változtak a műtéti várólisták a koronavírus-járvány idején

Azt vettük alapul, hogy egyes beavatkozásokra hány várakozó van, és az elmúlt 6 hónapban átlagosan mennyit kellett várakozni egy beavatkozásra. Egyes országrészeken, városokban lehet, hogy többet is várni kell, másutt pedig kevesebbet, de hogy romlott vagy javult-e a helyzet, ez a két szám jó kiindulópont. A számokat mindig a NEAK Intézményi várólista és előjegyzési lista nyilvántartásából kérdeztük le.

8 év alatt harmadára csökkentek a várólisták

2012 óta kezelik egységesen és hozzák nyilvánosságra a műtétre várók adatait. 8 éve több mint 70 ezren várakoztak valamilyen beavatkozásra és egy csípőprotézis műtétre több mint egy évet kellett várni. Azóta folyamatosan csökkennek a várólisták: 2019. február 26-án a Ripost azt írta, 28 ezren várakoznak műtétre és egy csípőprotézisre az átlagos várakozási idő már csak 88 nap. Egy éven belül minden beteg műtőasztalra kerülhetett, ami már nemzetközi összehasonlításban is jó eredmény.

5 hónapnál kevesebb az átlagos várakozási idő

Legutóbb idén március 3-án foglalkoztunk a témával, akkor megállapítottuk: öt hónapon belül van az átlagos várakozási idő és feleannyit kell várni egy szívbillentyű műtétre, mint egy évvel korábban, a csípőprotézisre való várakozás átlagos ideje pedig 72 napra csökkent. Ekkor érte el az országot a koronavírus-járvány.

Tegnap ismét lekértük a várakozási lista nyilvános adatait, amiből megállapítható, hogy ahelyett, hogy nőtt volna a beavatkozásra várók száma, még csökkent is! 759 beteggel kevesebb várakozott tegnap.

A kisebb beavatkozásoknál még csökkent is a várakozók száma, a nagyobb műtétek esetében viszont több helyen kismértékű növekedést találunk, aminek oka lehet, hogy a kevésbé sürgős nagyobb műtéteket elhalasztották néhány helyen. Számításba kell venni azt is, hogy kevesebben kerestek fel szakorvost a járvány idején, tehát várhatóan a szakvizsgálatok újraindulásával megnőhet a műtétre várók száma, ezt tükrözi, hogy az előre látható várakozási idő valamelyest növekedett.

Átjelentkezhetünk máshová, ha ott kevesebbet kell várni

Legkevesebbet a fővárosban és Közép-Magyarországon kell várni, a legtöbbet Szabolcs-Szatmár-Bereg és Csongrád-Csanád megyében, de hozzá kell tenni, hogy a beteg választhat a lakóhelyétől távolabb lévő intézményt a beavatkozáshoz, ha azt sürgősnek ítéli és vállalja az utazást.

Folyamatosan fogadta a betegeket a kardiológiai és az onkológiai központ

Sem a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán, sem az Országos Onkológiai Intézetben nem kellett koronavírusos betegek számára részleget kialakítani, éppen a két betegségcsoportban szenvedők veszélyeztetettsége miatt, és ezekben az intézményekben folyamatos volt a betegek ellátása.

„Nélkülöztük a 65 éven felüli kollégákat, az 50 év alattiak közül pedig több orvost és ápolót átirányítottak a Covid-19-es betegekhez, így az 50-65 közötti derékhad sokkal többet dolgozott, de a kezelések nem maradtak el és minden beteget elláttunk„ – mondta el lapunknak az onkológiai központ egyik munkatársa.

Teréz édesanyja a tavaszi járványidőszak alatt többször is bekerült a szívklinikára.

„Aggódtunk, mert anyukám elmúlt 80 éves, de nagyon körültekintően jártak el és végül rendbe hozták őt, dacára annak, hogy éppen áprilisban és májusban szorult kezelésekre. Fel sem merült, hogy várjuk ki a járvány végét” – mondta el a Budapest környékén lakó nő a Ripostnak.

Két hónap kell, hogy minden visszaálljon

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere egy videós interjúban azt nyilatkozta, hogy bár a hazai egészségügyi ellátás teljesen újraindult, még két hónap kell, mire visszatalál a régi ritmusba. Újra elvégeznek minden nem sürgős vizsgálatot és beavatkozást is az összes egészségügyi intézményben. A szakrendeléseken csökkentek a korábbi várakozási idők. A miniszter szerint a járvány miatt az emberek egészségtudatosabbak is lettek, de tapasztalható még bizonytalanság, bizalmatlanság az egészségügyi intézményekkel szemben a járvány miatt.