Kamionsofőr a karanténból: jólesik, hogy összefogott értünk a környék

Péntek 13-a babonás dátum. A Csongrád megyei Dóczi Zsuzsanna késő délután kapott egy telefont: férje pár óra múlva hazatér, de azonnal karanténba kerül. A feleség a kevés idő alatt igyekezett mindent beszerezni, amire a következő két hétben szükségük lehet. Lászlót a határon befelé jövet emelték ki a határrendészek a sorból, és rögtön beindult a gépezet. „Azonnal értesítették az otthoni hatóságokat: a polgármester, a körzeti orvos és a rendőrség is azonnal munkába lépett. A kamiont még letehettem a telephelyen, de onnan sürgősen haza kellett mennem, s szóltak, addig be se menjek a házba, amíg ki nem rakom a hatósági közegészségügyi matricát” – meséli a férfi a Ripost-nak.

Segít az otthoni környezet

A házaspár 50 négyzetméteren él, de kertjük is van, ami nagy könnyebbség most. „Jól vagyunk lelkileg. Ha az ember a szeretett otthonában lehet, ahol a szívéhez közel álló dolgok veszik körül, akkor nem viseli rosszul a karantént” – árulja el az asszony. „Hat mentett kutyánk van, ők is itt vannak velünk, családtagként szeretjük őket. Laci füvet vág, tolja a talicskát, gondozza a kertet, amit nemigen szokott csinálni, és a hat kutya rendíthetetlenül követi minden lépését.”

Elhessegetik a negatív gondolatokat

„Nem engedjük meg magunknak, hogy féljünk a koronavírustól, én például azt mondogattam magamnak, amikor köhögtem, hogy csak meg vagyok fázva” – mondja Zsuzsa. Szerda reggel telefonon hívta az orvost. „Rossz ez így, hogy aki karanténban van, az nem találkozhat a körzeti orvosával, távdiagnózist felállítani nagyon nehéz” – sóhajtja Zsuzsa, és ebben a férje is egyetért. A házaspár hangján azonban csöppnyi pánikot vagy kétségbeesést sem lehet felfedezni. Azt mondják, a környékükön ők voltak az elsők, akik piros matricás hatósági karanténba kerültek, és úgy látják, rendkívül szigorúan veszik a hatóságok a munkájukat. „Naponta kétszer jön a rendőrség ellenőrizni bennünket, olyankor az ablakból kell integetnünk nekik, mert ők sem szívesen zavarják az emberek megszokott életét” – mondja a férj, aztán elneveti magát. „Tegnap a fürdőkádból ugrasztottak ki. Próbáltam megsaccolni, mikor menjek fürdeni a kerti munka után, hogy az ne ütközzön a rendőrségi ellenőrzés időpontjával, de nem sikerült. Az első napokban még furcsa volt, hogy rendszeresen ellenőrzik, itthon vagyunk-e, de már megszoktuk.”

„Minden rosszban van jó is”

Bajban ismerszik meg az igaz barát – tartja a mondás, Zsuzsáék pedig most megtapasztalhatták a településen élők szeretetét és támogatását. Elfordulás helyett ugyanis segítségben és biztatásban van részük. „Mindenki maximálisan jó hozzánk. A polgármesterünk, a főorvosnő, a rendőrség, de ezen túl a helyi Faluellátó munkatársai is mind korrekt, lelkiismeretes, tisztességes emberek. Bármikor számíthatunk rájuk. Rossz érzés kérni, pedig elengedhetetlen, hiszen szükségünk van élelmiszerre, gyógyszerre. Elismeréssel tartozunk mindannyiuknak a munkájáért!” – hálálkodik Zsuzsanna. „Minden nap kapunk enni. A reggelit és uzsonnát együtt hozzák reggel, az ebédet pedig eldobható dobozban akasztják a kapura. Nagyon jól főznek, komolyan mondom, ez egy nap még hiányozni fog” – mondja nevetve Laci. S hogy milyen előnye van még a karanténnak? „Most a világon mindenre van időnk. Laci délután órákig alszik, kipiheni a több hónapos vezetéssel járó stresszt. Megtapasztalhattuk, milyen sok jóindulatú, értékes emberrel élünk egy településen. Karantén ide vagy oda, csak jó dolgok történnek velünk” – összegez Zsuzsanna. Leszámítva persze azt, hogy csütörtökön a háziorvosa végül úgy döntött, mentőt hív hozzá, és a szentesi kórházban mintát vettek tőle. Szerencsére kiderült, hogy nem koronavírus okozta a köhögést, lázat, fejfájást, így haza is vitték az asszonyt, aki már jobban van. Férje nem mutat tüneteket. Addig maradnak karanténban, amíg ezt a járványügyi szakemberek helyesnek tartják és nem türelmetlenkednek: tudják, hogy a szabályok betartásával nemcsak önmagukat, hanem a többi ember egészségét is védik.