kulcsár edina
Két siket kisgyerek hallását adták vissza a debreceni egyetem orvosai egy világújdonságnak számító hallásjavító implantátum segítségével. A Ripost információi szerint az új készüléket egy másfél, valamint egy három és fél éves gyereknek mind a két fülébe behelyezték. A kicsik már jól vannak, felkelhettek, egy hónap múlva már hallanak.
Két orvosi egyetem és egy világcég összefogásából lett hallásjavító világújdonság
– adta hírül a Debreceni Egyetem Klinikai Központja (DEKK). A hallókészülék beültetés már húsz éve lehetséges, a most beültetett ultramodern szerkezet azért különleges, mert zajos környezetben is lehetővé teszi a jó beszédértést, nem mozdul el könnyen és az anyaga rendkívül tartós.
„ Ez a kis szerkezet a hangokat elektromos jelekké alakítja, melyeket közvetlenül a hallóideghez vezet„ – mondta el a Ripost-nak a különleges implantátumot gyártó cég munkatársa.
„ Ezzel képes megkerülni a fül károsodott részeit. A Neuro Zti egy kis méretű implantátum, amit a bőr alatt helyeznek el. A beültetett rész anyaga titán és cirkónium, amin szilikon burkolat van. A Neuro2 beszédprocesszor pedig a fül mögött hordható külső rész. Az antennát mágnessel rögzítik a bőrhöz, közvetlenül a belső rész fölött.
Magyarországon először építettek be ilyen implantátumot. A műtétet Rezes Szilárd, a DEKK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának igazgatója végezte, aki hangsúlyozta: a súlyos hallásproblémával küzdő gyerekek a műtét nélkül egész életükben siketek és akár teljesen némák maradnának. A társadalombiztosítás évente mintegy 25 ilyen szerkezet beépítését támogatja a DEKK-ben. Az első műtétet segítette Kazimierz Niemczyk, a varsói egyetem fül-orr-gégészeti klinikájának igazgatója.
„Az összes hasonló implantátum közül ebben az eszközben a legvékonyabb az elektróda, a fül mögötti processzor pedig a legkönnyebb, így ennek a beültetése jár a legkisebb műtéti beavatkozással „– ecsetelte az új eljárás előnyeit.
„Ez a titánium-cirkónium ötvözet extra vékony, így nem kell neki nagy csontágyat kifúrni, sokkal jobban lehet rögzíteni, és kevésbé sérülékeny – mondta el a Ripost-nak Kulcsár Tímea audiológus, a Magyar Cochleáris Implantáltak Egyesületének elnöke. – Eddig a kicsi gyerekeknél nehéz volt elvégezni a műtétet, később pedig nagyon kellett vigyázni rá: akár egy szerencsétlen eséstől vagy verekedéstől is elmozdulhatott, és akkor cserélni kellett. Az aktív életet élőknek szintén szerencsésebb ez az eszköz, és vannak, akiknek az anatómiai felépítésük miatt csak ezzel válik lehetővé a beültetés.
Magyarországon a hivatalos adatok szerint 8-9 ezer siket és 50 ezer nagyothalló él, ám a Siketek és Nagyothallók Országos Szervezete szerint az érintettek száma 300 ezerre is tehető.
„ Az az optimális, ha a hallóidegeket folyamatosan inger éri, tehát ha például baleset miatt következik be a siketség vagy folyamatosan veszíti el valaki a hallását, könnyen és gyorsan vissza tud térni a hallók világába ”– folytatta Kulcsár Tímea. De olyanokról is tudunk, akik hosszú évek siketsége után lettek ismét hallók.
A most megműtött két kisfiú születése óta siket volt, és mind a két oldalra kaptak implantátumot. Több jelentkező közül választották ki őket egy harmadik társukkal együtt, akinél azonban mégsem került sor a műtétre.
„A lányommal együtt jelen voltunk a műtétnél és meg is látogattuk a kicsiket a kórházban. Sorstársak vagyunk: a lányomnak is két cochleáris implantátumot ültettek be. Épp ezért számtalan kérdésre válaszolnunk kellett a műtéttel, a beszédtanulással és a lábadozással kapcsolatban„ – árulta el Kulcsár Tímea.
„A 3,5 éves kisfiú éppen ébredezett, és annyira jól volt, hogy ott jártunkkor ki is jött az ágyból”-tette hozzá. Ezt a műtétet egyébként a gyerekek sokkal jobban viselik, mint az értük aggódó szüleik.
A két kisfiú a beavatkozás után egy hónappal kapja meg majd a készüléket. Azért csak akkor, mert a műtéti terület addig még érzékeny. Ezután kezdődhet meg a hallás- és beszédfejlesztésük. Kulcsár Tímea szerint minden bizonnyal tisztán beszélnek majd, ahogy az ő lánya is.
Weisz Fanni hatéves korában egy több mint hétórás műtéten esett át, neki is különleges implantátumot ültettek a fülébe. A beavatkozás során az orvosok egy lyukat fúrtak Fanni koponyájába, és a koponyacsontjára egy szerkezetet csiszoltak, amihez egy külső egység is tartozik. Ez utóbbin keresztül elektródákat tudnak bevinni a belső fülben található csigába, ami veszi a hanghullámokat. Fanni így kiskora óta hallja a beszédet, ám nem szereti a szerkezetet, mert a használatától elviselhetetlen fejfájás tör rá. Ezért, ha teheti, nem teszi be a külső egységként funkcionáló hallókészüléket a fülébe.