Nem hiszed el, mi csábítja haza az angliai magyarokat

Látványosan csökken a magyar dolgozók száma Angliában. Az angol kormány statisztikája szerint a brexit januárban életbe lépett, külföldi munkavállalókat érintő regisztrációja óta mindössze 27 ezer magyar fordult hozzájuk munkavállalói engedélyért, az igénylők száma pedig hónapról hónapra csökken. A Központi Statisztikai Hivatal (KHS) adatai szerint 2015-ben 30, 2017-ben közel 27 ezren hagyták el az országot, de 2018-ban már 20 ezren költöztek vissza hazánkba, miközben 18 150-en mentek ki. Vagyis megfordult a korábbi tendencia!

A kinti magyarokra is gondolt a kormány

Sokan, akik dolgozni mentek külföldre, nem gondolták véglegesnek a kiköltözést, nagy részük az önálló élet és családkezdés megalapozására gyűjtöttek kint. Ám szép számmal fontolgatják a hazatérést. Mindez érthető: az angliai munka és élet bizonytalanná vált az Egyesült Királyságban a brexit bejelentése és a körülötte zajló huzavona miatt, miközben itthon megindult a családvédelmi akcióterv, babaváró hitelt és támogatott csok-ot kaphatnak a fiatal családok. Ráadásul a júliusban indult családtámogatásoknál a külföldi munkaviszonyt is elfogadják, s használt ingatlanvásárlásra is alkalmas csok-hitellel a hazaköltöző magyarok is élhetnek – derül ki Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár szavaiból. A csok-hoz és a csok-hitelhez 2, a babaváró hitelhez 3 év munkaviszony szükséges, ami a hazaköltözők számára nagy könnyebbség.

Hazamenni vagy maradni?

„Sokan jöttek Angliába, volt, amikor még azok is útra keltek, akikről soha nem gondoltam volna, hogy egyszer is kiteszik a lábukat az országból.

Most meg tömegesen költöznek haza olyanok is, akikről meg sosem hittem, hogy egyszer haza akarnak költözni

– kezdi az egyik internetes vlogger. A férfi 12 éve ment ki dolgozni, túl van a honvágyon, a kultúrsokkon, menő vállalkozással és gyermekkel is büszkélkedhet odakint, ám az utóbbi idők történései miatt hajlik a hazaköltözésre.

„Négy és fél éve élek én Angliában. Úgy érzem, hogy csak a pénz és az életszínvonal tart itt. Pedig gazdag akkor vagy, ha meg tudod kérdezni az anyukádat, hogy van, és válaszol” – reagált L. Annamária.

„9 éve élek az Egyesült Királyságban, saját sikeres vállalkozásom és 5 éves lányom van, akinek az anyjával élek együtt. Mikor kijöttem, csak egy évre terveztem, de itt ragadtam. Nem mondom, hogy rossz itt, de itt se tudsz egy bizonyos szintnél tovább jutni” – mondja Bence, majd így összegez: „Nehezen lépek, de meg fogom tenni. Itt csak egy külföldi vagyok, ez nem az otthonom.”

S hogy látja a helyzetet az, aki külföldre közvetít munkaerőt?

 „Az utóbbi időben sem jelentkeznek kevesebben, mint eddig, de sokkal hamarabb hazajönnek. Régen kevesen maradtak fél évnél kevesebb ideig, most a partner gyakran hív, hogy 3 hónap után hazajött, akit küldtünk, kéne új ember "– magyarázza az ügyintéző.  

„Hiába, 10 éve sokkal jobb üzlet volt az angliai munka. Azóta romlott az árfolyam, a megélhetési költséget ott is magasak, fizetéshez és tartózkodási időhöz kötötték a szociális ellátásokat, miközben itthon is több lehetőség van. Sokan, főleg az alacsony végzettségűek attól tartanak, hogy a brexit miatt, ha úgy alakul, akkor elbocsájtják őket. Ezt szeretnék megelőzni azzal, hogy maguk döntenek a hazatérés mellett" – tette hozzá.

Gyermekük miatt is fontos a hazatérés

Dancsó Andrea kalandvágyból vette az irányt Anglia felé, ahol nem csak élményeket szerzett, de a szerelem is rátalált.

„Jó munkám és életem volt, de 27 évesen hajtott a kalandvágy. Gyerekvigyázónak mentem ki, ám a befogadó család szörnyű volt, ezért átköltöztem egy másik angol városba, ahol raktárosi állást kaptam és megismertem egy magyar srácot, aki azóta a férjem" – meséli a %Ripost%nak Andrea. „Hét évig éltünk kint, három gyermekünk született, s bár

nagy volt a honvágy és hiányoztak a szeretteink, de a végső lökést a hazaköltözéshez a lányaink adták meg 

-árulja el.

„Azt szerettük volna, hogy a gyermekeink magyar környezetben nőjenek fel, s ha felnőttként úgy döntenek, kalandvágyból nekivágnak a nagyvilágnak, támogatni fogjuk őket. Mi már tudjuk, szuper Anglia, de az nem Magyarország. Más kultúra, más emberek, más világ. A változást már látom a gyermekeinken, a kint visszahúzó Dórinak például be nem áll a szája a magyar oviban. Anglia élmény, fejlődés és pozitív kaland volt, s az ottani tapasztalataimat remekül tudom itthon kamatoztatni életvezetési trénerként és biztosítási területen egyaránt "– összegez Andrea.

A %Ripost%-nak nyilatkozó másik magyar család egyelőre csak tervezi a hazautazást.

„Mi 2011 óta élünk Angliában. Először Kanadába mentünk, de az túl messze volt. Egyértelműen a kalandvágy vitt ki, világot akartunk látni, meg akartuk tapasztalni, milyen másutt élni "– mesélte a %Ripost%-nak Kereszturi Andrea.

„Most hároméves a kisfiam, Noel, és az a tervünk, hogy hazaköltözünk.

Szeretnénk, ha a kisfiunk itthon nőne fel, a tágabb családban, barátok között, a saját kultúrájában és anyanyelvén, szeretnénk, ha itt járna iskolába.

Egy kicsit tartunk attól, anyagilag hogyan jövünk majd ki. Nagyon felmentek itthon az ingatlanárak, és a megélhetés is drágább. De a kisfiam kinyílik, amikor nyáron hazalátogatunk, jól érzi magát. Sokan vannak így, mint mi, hogy a gyerekek miatt jönnek haza: egy Ausztriában élő ismerősöm például azt mondja, annyira drága náluk az iskoláztatás, hogy amennyivel többet keresnek, el is költik. Egy erdélyi család, akik szintén Angliában élnek, most vesznek Érden lakást, ők is a fiuk miatt jönnek haza. Nem akarjuk a gyerekeinket abban a kultúrában, közegben felnevelni."