Hajléktalanok: 20 perc alatt kiér a segítség

Miközben arról folyik a vita, hogy a hajléktalantörvény megfelelően próbálja-e megoldani az utcán élők és a városlakók konfliktusát, beköszöntött a téli fagy – és vele együtt az életveszély. Most már nem vitás: a hajléktalanok számára szó szerint a túlélést jelenti, ha betartatják a törvényt, és nem engedik őket az utcán aludni. Bár a törvény lehetővé teszi a rendőri intézkedést – és adott esetben szükség is lehet rá -, elsősorban a Diszpécser Szolgálat által kiküldött emberek – Pesten a Menhely Alapítvány, Budán a Máltai Szeretetszolgálat – naponta járják az utcákat, hogy melegedőkbe és szállásokra vigyék a hajléktalanokat.

A %Ripost% kipróbálta, mi történik, ha hívjuk a megadott segélyhívót. Nem kellett messzire mennünk, hogy utcán élőkkel találkozzunk, az óbudai aluljáróban cuccaival együtt üldögélt Pál.

„Tíz éve vagyok kint az utcán, a nagy hideg kikezdi az embert. De hová mehetnék? Valahogy túl kell itt élni a fagyokat” – mondta.

Hívtuk a központilag megadott segélyhívó számot. Ott rögtön felvették a telefont, és azt kérték, adjuk meg, hol és mit, kit láttunk, úgy ítéljük-e meg, hogy veszélyben van az illető, van-e látható baja, magánál van-e. Miután megadtuk a szükséges információkat, biztosítottak arról, hogy hamarosan érkezik egy diszpécserkocsi, és a továbbiakban intézkednek, nem szükséges ott maradnunk.

Mi azért megvártuk. Húsz perc alatt ki is ért egy alapítványi autó.

Ha kíváncsi vagy, hogy az alapítvány munkatársai miként segítettek, illetve mit javasol a Menhely Alapítvány vezetője a járókelők számára, akkor azt a %Ripost% szerdai számából megtudhatod. Keresd az újságárusoknál!