Így lehet nagyon kevés a panelben a rezsi

Egy hétgyermekes magyar édesanya és Nobel-díjban részesült klímakutató, dr. Ürge-Vorsatz Diána is előadást tart kedden Bécsben azon a konferencián, amin részt vesz többek közt az évtizedeket csimpánzok között töltő híres tudós, Jane Goodall és a színész-politikus Arnold Schwarzenegger. A magyar tudós elutazása előtt interjút adott a %Ripost%-nak.

Ripost: – A globális felmelegedésről sokat hallunk, de csak azt érzékeljük, hogy egyre melegebbek a nyarak és enyhébbek a telek. Tényleg tartanunk kell tőle?

Ürge-Vorsatz Diána: – Rengeteg területen érezhető a klímaváltozás hatása, de nem mindig tudjuk biztosan, hogy erről van szó.

 Az Egyesült Államokban például háromszor annyi a kullancs által terjesztett betegség, mint tíz éve, és a kullancsveszély nálunk is egyre nagyobb. Nagyon valószínű, hogy ennek a hátterében a felmelegedés áll.

 

Jobban terjednek a betegségek, járványok, nemrég hallhattunk arról, hogy itt a nyugat-nílusi vírus. Mindig is előfordult, hogy egy-két napig melegebb volt az átlagnál, de az, hogy egy hónapon keresztül több mint 5 fokkal melegebb az átlaghőmérséklet, mint idén áprilisban, az ijesztő. Elég nagy a szárazság, 17 százalékkal csökkent a tavaszi csapadék, pedig a májusi eső aranyat ér. Ha pedig megérkezik, sokszor felhőszakadás formájában jön, a városi csapadékelvezetők pedig nem bírják a megterhelést, erre is láttunk példát tavaly. A klímaváltozás az egészségünkre, a gazdaságra és az infrastruktúrára is nagy hatással van.

Ripost: – Miért nem törődünk vele mégsem a mindennapokban?

Ü.-V. D.: – Mert úgy vagyunk vele, mint a béka a forró vízben.

Ha beledobják a forró vízbe, azonnal kiugrik, de ha a vízzel együtt teszik oda és fokozatosan melegítik a vizet, szépen lassan megfő. Az éghajlatváltozáshoz szépen lassan hozzászokunk.

 

De az asztma és az allergia például egyre gyakoribb, csak az elmúlt harminc évben ötszörösére nőtt a betegek száma, és részben ezért is az éghajlatváltozás a felelős. A helyzet nem lineárisan lesz egyre rosszabb, hanem sokkal gyorsabban, ezért kezdjük már érezni.

Ripost: – De mit tud kezdeni ezzel az, aki lakótelepen vagy egy családi házban lakik?

Ü-V. D.: – Ez a bécsi konferencia azért is nagyon fontos, mert sok államfőt és polgármestert összehoz. Magyarországon az épületek eléggé energiapazarlók, ez a szocialista múlt öröksége. De már elkezdődött a változás, sok a jó példa. Divatba jöttek a passzívházak, amik annyira keveset fogyasztanak, hogy a fűtési rezsijük akár néhány ezer forintból kijön évente! Most Bécsben a Jövő városa szekcióban tartok előadást, és beszámolok a példákról. A 13. kerületben nemrég felépült egy passzívház óvoda, ami segít abban, hogy a kicsik ne legyenek allergiások, asztmásak, és kevesebbet legyenek influenzásak. Passzív bérházat is épített már ez a kerület. Sok önkormányzat próbál megújuló energiát termelő berendezéseket telepíteni. Éppen hétfőn adta át az E-on az Energy Globe díjat, a fődíjat egy előnytelen épületből átalakított aktívház nyerte: vagyis az épület most több energiát termel, mint amennyit felhasznál.

Ripost: – Igen, de az ilyesmi sok pénzbe kerül. Elérhető ez egy átlagos magyar családnak?

Ü-V. D.: – A versenyben volt olyan sorház, amit aktívházzá tettek, három sorháznyi lakás már elkelt. Ez egy átlagos magyar családnak is megfizethető, főleg, ha azt vesszük, hogy utána alig kell rezsire költeni! Magyarországon a károsanyag kibocsátás fele az épületekből származik, főként a hűtés-fűtés okozza. Ha ezt csökkentjük, akkor sokat teszünk a környezetért is. Ugyanezt szolgálják az energiatakarékos háztartási gépek.

Ripost: – Ez csak azoknál a családoknál jön szóba, akik most vesznek lakást, vagy a régi házak is átalakíthatók?

Ü-V. D.: – Persze, lehet és érdemes a régieket is korszerűsíteni. Fantasztikus, hogy már fel tudjuk ezeket úgy újítani, hogy aktívház legyen belőlük. Tudunk építeni nagyon szuper, nagyon okos épületeket, ahol minden automatizálva van, de vannak egyszerű, hagyományos parasztházak vályogból és szalmából, amik teljesen önellátók. Sőt, a Budapest belvárosaiban lévő nagy belmagasságú, energiapazarló házakkal is meg lehet csinálni ezt az átalakítást! Felújításban Magyarország mutatta meg Európának, sőt a világnak, hogy ezt meg lehet csinálni. Dunaújvárosban a Solanova nevű ház volt az első, aminek híre menta világban. Egy tízemeletes átlagos panelben 85 százalékkal csökkentették a fűtési energia felhasználását. A lakók imádják, de nemcsak azért, mert a rezsijük csökken, hanem azért is, mert megszűnt az allergiájuk, az asztmájuk, ritkábban betegek és kevesebbet kell takarítaniuk, ugyanakkor csendesebb a lakás, olyan jó a szigetelése. Az ilyen épületekben az életminőség is sokkal jobb. Az előadásomban az épületekben rejlő nagy lehetőségekről fog beszélni.

Ripost: – Tudományos munkája mellett hét gyermeket nevel, ezek szerint bízik a jövőben. 

Ü-V. D.: – Persze, hogy bízom! De a gyerekeink életminősége nagyban függ attól, ma hogyan gondolkodunk és mit teszünk a klímaváltozás ellen, az élhetőbb világért. Ezért is dolgozom és aggódom, mert féltem a gyermekeink jövőjét.