Hová vezetnek a Kossuth tér alatti atombunker titkos átjárói?

Újabb alagút épül a budapesti Kossuth tér alatt. A kormány döntése szerint a föld alatt kötik össze a 6-8. szám alatt található, az Országgyűlés új irodaházává átalakuló, 1972-ben épült egykori MTESZ-székházat és a Parlamentet.

Nem ez lenne az egyetlen, az ország első számú teréhez (is) kötődő földalatti létesítmény. Akad a mélyben olyan építmény is, melynek a puszta létezését is évtizedeken át titkolták, s amelyhez máig legendák sora fűződik.

Betemetett Tömő téri szökőkutak

A Kossuth tér – hajdani nevén a Tömő téren – egykoron számtalan kút állt, ezek látták el vízzel a fővárost. A Parlament építésekor e kutakat betömték. A ország házához Steindl Imre különleges fűtő- és hűtőrendszert tervezett: a fűtést egy pár háznyival odébb felépített kazánház biztosította, a hűtéshez viszont egy alagútrendszert és két szökőkutat építtetett.

A következő nagy építkezés a kelet–nyugati, M2-es metró építésével egy időben, 1953-ban indult el. A világháborús hisztéria közepette, a kommunista vezér, Rákosi Mátyás és a pártvezetőség legfontosabb tagjai számára kezdtek el

atombiztos bunkert kialakítani 13 emelet, mintegy 40 méter mélyen.

A 3500 négyzetméter alapterületű óvóhely 2200 ember védelmét látta volna el az „imperialisták támadása” esetén.

Lejárat egy bérház udvaráról

A bunker egyik lejárata a hajdani Tőzsdepalota mögötti, egyik Nádor utcai bérház titkos belső udvaráról nyílt, de kialakítottak egy bejáratot a 2-es metró Deák Ferenc tér és Kossuth Lajos tér közötti alagútrészében is. Az tehát igaz, hogy az óvóhelyet összekötötték a metróval, bár már később, 1973-ban. Arra viszont nincs bizonyíték, hogy a bunkerből egy folyosórendszeren át el lehetne jutni az Országházba, sőt a képviselői irodaházba is.

A bunkert 1981-ben kapta meg a BKV, csupán ekkor hozták nyilvánosságra a létezését. Azóta több újságcikk is bemutatta a pincerendszert, de még mindig sok körülötte a szóbeszéd.

Államtitokként kezelt információk

Ami a volt MTESZ-székház és a Parlament közötti leendő alagutat illeti, sok konkrétum erről sincsen. Építése kimaradt a közbeszerzések köréből, mondván az „olyan információk átadására kötelezné Magyarországot, amelynek felfedése ellentétes az állam biztonságához fűződő alapvető érdekével”.