HŰHA
Kitálalt a Viszkis: Elárulta, mi az az összeg, ami felett már nem biztos, hogy betartaná a szabályokat!
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a RipostA kényszerbetegség és a bűnözés lélektanáról tett megdöbbentően őszinte vallomást a televízióban az ország egykori legkeresettebb rablója. Ambrus Attila a mélyinterjú során elárulta, pontosan mekkora az az összeg, amelyért cserébe ma már hajlandó lenne feladni a becsületét.
Ambrus Attila, az egykori Viszkis rabló sosem rejtette véka alá viharos múltját. Bár ma már elismert keramikusként él, a rácsok mögött eltöltött évek és a belső démonok nyomai máig kísértik. Nemrég M. Kiss Csaba vendégeként, a Neshama TV műsorában ült kamera elé, ahol megdöbbentő őszinteséggel beszélt saját erkölcsi határairól és a jelenlegi életében meghúzott, forintosított vörös vonalról.
Ambrus Attila kleptomániája bizonyos összeg felett kapcsol be
Sokan talán naivan azt hinnék, hogy a szabadság visszanyerésével minden régi kényszer varázsütésre semmivé foszlik. A sztárkeramikus azonban keményen rácáfolt erre a tévhitre, amikor teljesen nyíltan vallott a jelenlegi lelkiállapotáról:
A kleptománia nem múlik el, hanem már nem akarok kergetőzni semmilyen hatósággal. Úgy vagyok vele, hogy 100 millió alatt minden szabályt betartok. 100 millió felett elgondolkodom, de az alatt a lehető legbecsületesebb vagyok
– jelentette ki a műsorban a bűnözőből lett alkotóművész. A társadalmi megítélésével és a múltjával kapcsolatban sem ringatja magát illúziókba, pontosan tudja, honnan jött: „Százmillióig nem csalok… Nem akarok álszent lenni, van egy nyomorult múltam, nem mondhatom, hogy rólam mintázzák majd az erkölcs szobrát. Valljuk be, nekem a priuszom kilóg nemcsak a Markó utcából, hanem Budapest határáig elér” – fogalmazott a rá jellemző, végtelenül nyers öniróniával.
Nem bízik meg a pszichológusokban
Az egykori bankrabló a kényszerbetegsége feletti kontrollt ráadásul meglepő módon nem a börtön falain belül dolgozó szakembereknek köszönheti. Mint az interjú során kifejtette, a fegyelmet egészen máshol találta meg:
A kleptománia az egy kényszeres tevékenység. Ma már nem nyúlok senkinek a semmijéhez. Bent a börtönben tanultam meg kezelni, nem pszichológusoktól, bennük nem bízom…
– vallotta be. A sorsfordító felismerés, ami letérítette a bűnözés útjáról, a szabadság elvesztésétől való rettegés volt: „Rájöttem arra, hogy muszáj mederben tartanom a kilengésemet, mert egyrészt soha nem szabadulok, másrészt tényleg a börtönben fogok meghalni.” A Viszkis élete így egy folyamatos küzdelem marad önmagával, egy örökös kötéltánc, ahol a mindennapos önuralom a szabadsága és a nyugalma egyetlen záloga. De úgy tűnik eddig ő áll nyerésre...
Ripost hírek
