A Katona igazgatója „intellektuális kielégülésnek” nevezte a ZAKLATÁST

A zaklatási botrányba keveredett budapesti Katona József Színház igazgatója annak kapcsán elmélkedett, hogy egy filmben olyan karmestert alakít, aki intim kapcsolatba kerül egy tizennégy éves csellista lánnyal. Pontosabban erőszakot követ el rajta.

Már az interjú címe is beszédes:

„Nem egészséges, hogy ma már mindennel kapcsolatban féket tartunk magunk előtt”

Ahogy a 24.hu riportere külön ki is hangsúlyozta, a zaklatásokról Máté Gábor másoknál „árnyaltabban gondolkodik”. Magyarán nem ítéli el egyértelműen a zaklatókat.

Máté Gábor az interjúban azt állítja hogy ha korábban tilos lett volna a zaklatás, a „Me too” akkor a színművészeti főiskolán ma már nem tudna megismerkedni jelenlegi élettársával, akivel, mint a saját diákjával, tanárként jött össze.

Később a helyzetet mentegetve azt találja mondani, hogy szerinte:

„még középiskolában is előfordul, hogy a tanár megvárja, míg a diákja eléri a nagykorúságot, majd összeházasodnak.”

A vele roppant módon baráti riporter László Pál ekkor már nem állhatja meg, és közbeszól:

„De egy ilyen kapcsolatban a kezdetekkor alá-fölé rendelt viszony van a két fél között...

Máté Gábor azonban nem enged és tovább ragozza a dolgot:

„Lehet, hogy egyszerűen csak egymásba botlanak és szerelmesek lesznek.”

Aztán a végén megdöbbentő kijelentésre ragadtatja a magát.

Azt állítja, hogy a ZAKLATÁS a zaklató számára intellektuális kielégülést(!) is jelenthet.

Szó szerinti idézet:

„Nem tudom, hogy ezek az emberek miként gondolkodnak, hol lépik át a határt, hogy csak a saját vágyaikkal foglalkozzanak. De elképzelhető, hogy ezek mögött ott lapul valamilyen intellektuális kielégülés is.

Tehát a zaklatás mögött ott lapul az „intellektuális kielégülés”. Most kezdjük érteni a dolgot...