kulcsár edina
Megy a vita ezerrel. Netán túlságosan finomkodó, sõt mi több sznob volt Boggie és dala a pörgõs, energikus mezõnyhöz képest? Tévedés volt õt küldeni egy ilyen versenyre?
Az Eurovízión általában mindig a pörgősebb, slágeresebb dalok a sikeresek. Vagyis a tempó oltárán fel kellett volna áldozni a magvas mondanivalót. Vagy megtalálni az arany középutat, ahogyan tavaly Kállay-Saunders András esetében. A Running szintén fontos üzenetet közvetített, de jóval energikusabb stílusban tette mindezt, és óriási sikert is ért el az ötödik hellyel.
"Nem érdekel a végeredmény, mi büszkék vagyunk rád akkor is!"
A hozzászólók abban egy követ fújtak, hogy a színpadi kép nagyon profi volt . Ugyan nem volt olyan lézer- és fényshow, mint a többi produkciónál, de ehhez a dalhoz nem is hiányzott.
Aztán persze beindult az őrület. A Twitteren péládul azon ment a vita, hogy Boglárka tényleg szakasztott mása-e Katalin hercegnének?
Sokakban felmerült, hogy a kudarc nem Boglárkáról vagy a daláról szólt, hanem a politikáról. Mert nekünk nincsenek barátaink Európában, ahogy azt Gundel-Takács Gábor is megjegyezte kissé csalódottan a szavazatok kihirdetésekor. Ha mindez így lenne, akkor a németeket, a franciákat, az angolokat, az osztrákokat és a spanyolokat egyenesen gyűlölik a kontinensen. Hiszen ők végeztek a rangsor végén.
A körbeszavazás persze létező jelenség, és a szomszédok gyakran szeretik kötelezően egymást az Eurovízión, de nem kell többet belelátni ebbe, mint amennyi benne van.
Európa a pörgős popzenét imádja, nem a lassú balladákat.
A YouTube-on nemcsak a magyarok, de a külföldiek is hevesen kommentelnek Boggie videói alatt, és ebből kiderül, hogy akárcsak nálunk, máshol is elég megosztó a Wars for Nothing. A legtöbben imádják, sőt volt, aki az Eurovízió történelmének legszebb dalaként aposztrofálta. Bogi hangjától pedig a többség el van ájulva.
Viszont azon hozzászólások száma sem elhanyagolható, amelyek unalmasnak titulálják a dalt. Nagyon unalmasnak. A szombati döntő előtt az angol Mirror is hasonlóképpen írt róla, és szombaton az olasz nézők altató dalnak nevezték.
A francia, német és lengyel kommentek azonban mind pozitívak. Ami a szavatokban nem manifesztálódott ugyan, hiszen Franciaország és Németország mindössze 1-1 pontot adott Boggie-nak, míg a lengyelek egyet sem. De legalább Észtországban, Romániában és San Marinóban megragadta a nézőket a magyar versenyző...
Tényleg egyedül a Wars for Nothing stílusa okozhatta. Ha a többi ország kevésbé ül fel a diszkóexpresszre, és több a lassú, szomorkás dal, akkor mi is előkelőbb helyen végeztünk volna. De a sok hangulatfokozó, könnyed popszösszenet mellett, ez volt a maximum. Mert a tévénézők mulatni ültek le az Eurovízió elé, és nem gondolkodni. Nekik ez nóta legfeljebb andalító altatódal volt, semmi más...