Orbán Viktor: Nem hagyjuk, hogy a brüsszeli szankciók tönkretegyék a magyar gazdaságot!

Orbán Viktor: Nem hagyjuk, hogy a brüsszeli szankciók tönkretegyék a magyar gazdaságot!

A miniszterelnök közösségi oldalán nyomatékosította álláspontját.

A kormányfő azt írta: „Nem hagyjuk, hogy a brüsszeli szankciók tönkretegyék a magyar gazdaságot!”

Orbán Viktor szerint „azzal nem segítünk Ukrajnának, ha tönkretesszük az európai gazdaságot. Az elhibázott brüsszeli szankciók ezzel fenyegetnek. Ideje kijavítani a hibákat!” – áll a kormányfő által feltöltött képen.

„Az energiaszankciók több kárt okoznak Európának, mint Oroszországnak” – írta Kovács Zoltán államtitkár a közösségi oldalán. A nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár egy felmérésre hivatkozva hozzátette: a németek 57 százaléka látja úgy, hogy a szankciók többet ártanak Németországnak, mint Oroszországnak. Németországban a helyzet egyre rosszabb: vannak olyan családok, akik zálogházba adják az értékeiket, hogy pénzhez jussanak és ki tudják fizetni a rezsiszámláikat.

A Németországban egekbe szökő energiaárak miatt egyre többen próbálnak gyors kölcsönhöz jutni, zálogházba adják értékeiket. Az egyik nő a porszívóját adta letétbe, és 400 eurót (mintegy 160 ezer forint) kapott érte. „Már egyre kevesebbet engedhetünk meg magunknak. A bevásárlás kész katasztrófa. De gondoskodnom kell a gyerekeimről” – mondta a fiatal édesanya.

Jelenleg mintegy kétszázötven zálogház működik Németországban, az elmúlt időszakban azonban soha nem látott mértékben fellendült a forgalom.

„Gyakran több az ügyfelünk, mint a pénzügyi válság idején. Nehéz gazdasági időket élünk” – ismertette a zálogház tulajdonosa, aki szerint az ügyfelek nagy részét a középosztálybeliek alkotják, akik ellentétben a rászorulókkal, nem kapnak semmilyen áram- és fűtéstámogatást a német kormánytól.

Egy vállalkozó nemrég kénytelen volt bezárni az éttermét a magas energiaárak miatt,

most a kocsiját adta zálogba készpénzért cserébe. „Vannak kötelezettségeim, amelyeket ki kell fizetnem a hónap végén. Nyolcezer euróra van szükségem. Nem hittem volna, hogy valaha is ilyen helyzetbe kerülök” – jelentette ki a volt étteremtulajdonos.

Európa egyik legnagyobb bányászvárosának lakói is megérzik az energiaválságot. „A városban bezártak az uszodák és a könyvtárak. Az emberek jövedelme így sem volt sok, de most nagyon nehézzé vált az élet” – panaszolta egy nyugdíjas bányász.

Gelsenkirchent egykor az ezer tűz városának nevezték az éjszaka fellobbanó bányagáz lángjai miatt. A szénipar hanyatlása után azonban visszaesett a város fejlődése, az ukrán–orosz konfliktus, illetve az Oroszországot sújtó uniós gazdasági szankciók pedig tovább rontották a helyzetet. Miután Oroszország felől megszűnt a gázszállítás, a német kormány kezdeményezte a széntüzelésű erőművek újranyitását.

„Biztosítottuk és biztosítani fogjuk, hogy a dél-németországi atomerőművek továbbra is működhessenek. Persze vannak még problémák” – hangsúlyozta Olaf Scholz német kancellár egy berlini konferencián kedden. „Németország átvészeli a telet, ha az állampolgárok, a vállalatok és a döntéshozók továbbra is alkalmazkodnak az ország megváltozott energiapiaci helyzetéhez” – tette hozzá.

Eközben a németek több mint fele úgy véli, hogy az Oroszország elleni szankciók jobban ártanak Németországnak, mint Oroszországnak

– derül ki a Forsa RTL/ntv megbízásából készített közvélemény-kutatásából. A megkérdezettek 45 százaléka úgy véli, hogy a kelet-ukrajnai területek orosz annektálása után az ukrajnai háború más európai országokra is átterjedhet, és nukleáris fegyverek esetleges bevetésétől is tartanak.

„A kezdetektől ellenezzük az uniós energetikai szankciókat, mivel azok több kárt okoznak Európának, mint Oroszországnak” – írta a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár szerda reggel a Facebook-oldalán.

Kovács Zoltán hozzátette, „úgy néz ki, erre Európa többi részén is kezdenek ráébredni”. Az államtitkár oldalán is az olvasható: „A németek 57 százaléka szerint a szankciók többet ártanak Németországnak, mint Oroszországnak.”

Az energiaválság miatt gazdasági és társadalmi válság keletkezik Németországban 2023-ban a szövetségi kormány szerint.

Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter szerdán Berlinben a kormány 2023-2024-es gazdasági előrejelzését ismertetve kiemelte, hogy az Európai Unió legnagyobb gazdasága recesszióba süllyed jövőre.

A hazai össztermék (GDP) az idei 1,4 százalékos növekedés után 2023-ban 0,4 százalékkal csökken, és csak 2024-ben indul újra a növekedés, amikor 2,3 százalékos bővülés várható.

A kormány eddig azzal számolt, hogy az idén 2,2 százalékkal, jövőre pedig 2,5 százalékkal nő a GDP.

A kilátások romlásának fő oka, hogy Oroszország leállította németországi földgázszállításait. Ennek hatására súlyos energiaválság keletkezett, amely egyre inkább gazdasági és társadalmi válsággá terebélyesedik – húzta alá a Zöldek politikusa.

Mint mondta, a válság kiváltó oka Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni támadása. Erre a támadásra az EU és a közösség nemzetközi partnerei egyértelmű szankciókkal válaszoltak, és továbbra is ez a helyes és szükséges válasz – jelentette ki a német alkancellár.

Hozzátette: évtizedekig hagytuk, hogy függőségben tartsanak és zsaroljanak minket, de az utóbbi hónapok erőfeszítései révén “nagyon jó úton haladunk, hogy megszabaduljunk az orosz energiaimport szorításából.

Az előrejelzés szerint Oroszország Ukrajna elleni háborújának következtében az energiaárak tartósan nagyon magasak maradnak Németországban, ami fékezi az ipari termelést, főleg az energiaintenzív szektorokban. Az infláció is tartósan magas marad, az idén 8 százalék, 2023-ban pedig 7 százalék lehet, és csak 2024-ben süllyed jelentősen, akkor 2,4 százalék lehet.

Ugyanakkor a gázfogyasztók és a távfűtéses lakásban élők terheinek mérséklését szolgáló – még csak tervezett – úgynevezett gázárfék tompítja majd az áremelkedést, nélküle 2023-ban még magasabb lenne az infláció – emelte ki Robert Habeck a prognózist bemutató tájékoztatóján.

Elmondta, hogy a 2024 végéig tartó időszakra szóló, 200 milliárd eurós keretű úgynevezett pénzügyi védőernyő program következő lépéseként a kormány gyorsan végrehajtja a földgáz és a villamos energia árának mérsékléséről szóló szakértői javaslatokat, mert gondoskodni kell arról, hogy az energia megfizethető maradjon.

A törekvések másik fő iránya az ellátásbiztonság erősítése. Ebben eredményes a kormány, hiszen a gáztárolók töltöttsége megközelítette a 95 százalékot, és rekordgyorsasággal épülnek a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas tengeri terminálok. Ugyanakkor a földgáz így is szűkös jószág marad, ezért takarékoskodni kell, hogy az ország ellátási gondok nélkül átvészelje a telet – fejtette ki Robert Habeck.

Aláhúzta, hogy nem csak tűzoltással, az akut gondok orvoslásával kell foglalkozni, hanem hosszú távra szóló lépéseket is tenni kell, fel kell készülni az orosz energiafüggőség utáni korszakra és ki kell tartani az éghajlatváltozást nem fokozó, klímasemleges gazdaság kiépítése mellett.

Ehhez szerinte ösztönzést, mintát kínálhat a washingtoni vezetés inflációcsökkentő programja. Az EU-ban is el kell indítani egy programot a gazdasági szerkezet átalakításának elősegítésére, ez azonban nem elsősorban pénzügyi támogatást jelent, hanem strukturális reformokat, mindenekelőtt a tagállami és EU-s szintű tervezési és engedélyezési eljárások áramvonalasítását – sürgette a német alkancellár.
 

Ukrajna és Oroszország háborúja lokális konfliktus lenne, a szankciók azonban globális gazdasági háborúvá változtatták. A legtöbb országban az energiaárak növekedése közvetetten és közvetlenül is erőteljesen befolyásolja az inflációt. A gazdaságok teljesítménye nem tudja ellensúlyozni a rohamosan növekvő energiaárakat.

Különösen ez van az orosz energiaimportnak erősen kitett közép-európai régióban, így Magyarországon is. Ezeket a durva energiaárakat nem külső tényezők befolyásolták. 

Az energiaárak drasztikus növekedését egyértelműen a szankciók váltották ki.

A földgáz ára 2022 januárjában, a háború kezdete előtt 70 euro/MWH környékén mozgott. A háború kitörésének a hírére ez felment 250 euróra, de három hét alatt, 2022 márciusának második felére visszaesett 100 euróra. Tavasszal joggal lehetett azt gondolni, hogy egy valamivel magasabb energiaszint mellett, de tervezhetően alakulnak a gazdasági körülmények a háború ellenére is.

Aztán Brüsszelben elfogadták a gazdasági, kereskedelmi szankciókat köztük az olajszállítási szankciókat is. Rögtön az asztalra került a földgáz vásárlási szankció is. 2022 júniusától kezdve a földgáz ára egy hónap alatt megkétszereződött, majd újabb egy hónap alatt megháromszorozódott.

A brüsszeli szabályok összekötik a villamos energia árát az egész Európai Unióban a gáz árával, így ugyanez ment végbe a villamosenergia piacon is. A villamosenergia piaci ára Európában 2022 januárjában 100 euro/MWh alatt volt. 2022 áprilisában is 100 euro volt, ma 400 és 600 euro között mozog. Mindeközben az amerikai gázár és villamos energia ár a töredéke az európai áraknak. Az olajpiac hasonlóan, de mérsékeltebben reagált, a Brent kőolaj ára 2022. januárhoz képest több mint 50%-kal emelkedett.

Magyarországon az energiaárak 100%-os növekedése 3-5 százalékos azonnali inflációt generál. A három-négyszeresére növekedő energiaár rögtön 15-20 százalékos inflációt jelent.

Nyugodtan kimondhatjuk tehát: ha megszüntetnék a szankciókat, az árak rögtön a felére esnének vissza és az infláció is megfeleződne. A szankciók nélkül Európa gazdasága újra erőre kapna és el tudná kerülni a fenyegető recessziót.

A kérdés, hogy Brüsszel miért nem ismeri fel, hogy ez a fegyver több kárt okoz Európának, mint Oroszországnak. Sőt: a háború óta, tehát fél év alatt Oroszország 158 milliárd euro bevételre tett szert energiaexportból. Ez fél év alatt több mint Oroszország 2021-es teljes éves exportbevétele. Ennek a pénznek a felét 85 milliárd eurót az Európai Unió országai fizették ki.  

A szankciók következtében Európa szegényebb, Oroszország pedig gazdagabb lett. Ez a fegyver visszafelé sült el, a szankciókkal Európa lábon lőtte önmagát.

Brüsszelben mindezt nem látják be, mert Európának nincs vezetője. Nyolc évvel ezelőtt a krími konfliktus idején a német kancellár tárgyalóasztalhoz tudta ültetni a hadakozó feleket Amerika nélkül is, és békét tudott teremteni. Mert a béke volt Európa érdeke. És volt, aki ezt az érdeket érvényesítette. Nyolc évvel ezelőtt is voltak szankciók, de ezek nem érintették az energiaszektort, nem vágták át a gazdasági kapcsolatok ütőereit.

A mostani szankciók legnagyobb baja az, hogy a világgazdaság 11. legnagyobb gazdaságát érintik. Oroszország szerepe a világgazdaságban az energia és elsődleges áruexportőr szerepe miatt szerkezetileg jelentős. A fejlett gazdaságok közül csak az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália rendelkezik hasonló lábnyommal a globális energia, mezőgazdasági és fémpiacon.

És szemben ezzel a három országgal, Oroszország elsősorban Európa számára bír jelentőséggel, Európát látja el energiahordozókkal, fémmel és más termékekkel. Ezért a meghirdetett szankciók elsősorban nekünk okoznak kárt.

És mielőtt valaki azt hinné, hogy ez Oroszországnak hosszú távon valódi kárt okoz, nézzünk körül a világban. Az ENSZ-ben nem csatlakozott az Oroszországgal szembeni döntésekhez a világ országainak egyharmada, de ezekben él a világ több mint a fele. Ezek az országok mind feltörekvő gazdaságok, elsősorban energiára van szükségük. Felszívják az orosz energia exportot a következő években. A világ többi energia termelője nem segít, hiszen a magas árakon ők jól keresnek.

Érdemes felidézni a nyolc évvel ezelőtti szankciók eredményét: akkor a mezőgazdasági kivitelt tiltották meg Oroszországba, mondván Oroszországnak élelmiszerimportra és gabonára van szüksége. Oroszország nyolc év alatt nem csak önellátó lett, ma a világ egyik legjelentősebb gabonaexportőre. A szankciók akkor sem értek semmit.