„A kilátástalanság, a kérdés, mi lesz velem” - Megmérgezték, megvakult a Házasság első látásra szereplője

Dani egy olyan éjszaka következményeit viseli magán, amely semmi másról nem kellett volna szóljon, mint a szórakozásról.

Nem csak a Házasság első látásra főszereplői, hanem a mellékszereplői is okoztak néha hatalmas felháborodást a TV2 nemrég lefutott rendkívül sikeres műsorában. Az egyik ilyen megosztó személyiség pedig nem más volt, mint az eleve egyik legmegosztóbb főszereplő Petra legjobb barátja, a látássérült Dani, aki nemegyszer keltett vitát az adásokban. Állapotára akkor senki nem is fordított figyelmet, hiszen nem az volt a lényeg. Most azonban elmondta, nem veleszületett fogyatékossággal él, hanem annak a következményével, hogy megmérgezték.

Házasság első látársa Dani, Petra legjobb barátja — Dani pont olyan megosztó mellékszereplő volt, mint Petra főszereplőként Fotó: Tények

Az első év volt az, amit senkinek nem kívánok. A kilátástalanság, a kérdés, hogy mi lesz velem, mi lesz az életemmel. Mindent teljesen újra kellett kalkulálnom.

- emlékezett vissza Dani, aki mindössze 27 évesen szenvedett maradandó károsodást, miután egy budapesti szórakozóhelyen 2017-ben metilszármazék került az italába.

Nem voltak tipikus mérgezéstüneteim, csak azt vettem észre, hogy folyamatosan rosszabbul látok.

- jelentette ki a Házasság első látásra mellékszereplője. Három nappal később került csak megfelelő orvoshoz, azonban addigra állapota visszafordíthatatlan lett, már csaknem teljesen megvakult. Jobb szemére azóta semmit nem lát, míg bal szemével 25%-os a látása.

Akkoriban abban a helyzetben mindenki azt mondta, hogy ez is egy csoda.

Dani kiemelte, akkor két opciója volt: úgy dönt, hogy nem csinálja tovább, vagy kihozza a maximumot a helyzetéből.

Ez utóbbit választotta, semmit nem adott fel. A mai napig jár például pókerezni, amit egy speciális szemüveg segítségével tud megtenni. Kedvenc hobbijában, időtöltésében ráadásul egy érdekes párhuzamot is talált állapota és a játék között, mivel úgy véli, hogy jelenleg nagyon sokan nem tudják kezelni a fogyatékossággal élőket, pedig ők ugyanolyan emberek mint bárki más.

Egy bizonyos szint után teljesen mindegy, hogy az ember veszít vagy nyer. A póker mindig arról szól, hogy a megfelelő időben a megfelelő döntést kell meghozni. Én azt gondolom, hogy jelen pillanatban az a megfelelő döntés hogy a saját példámat megragadva segíteni kell más hasonló sorsú társamnak. A másik oldalt pedig edukálni arra, hogy hogyan tudja segíteni sorstársaimat. Úgyhogy itt van egy bizonyos összefüggés a póker és a célom között. És ha valaki, akkor én tudom, hogy lehetetlen nem létezik.