Súlyos betegséggel küzdött a magyar színész: „Azt mondták, nem fogom megélni a reggelt”

Csodának tartják, hogy a fiatal színész életben maradt. Blahó Gergő évekig küzdött rendkívül súlyos betegségével úgy, hogy nem is tudta pontosan, mi a baja.

Megpróbáltatásai még nagyon fiatalon elkezdődtek, először az érettségi banketten lett rosszul, amikor is nagyon erős migrénes fejfájása lett. Amikor elkezdett a színművészetire járni, a tünetei fokozódni kezdtek. Volt, hogy elfelejtette, hova jár iskolába. Rá kellett keresnie, úgy ment be az órákra.

A színésznél odáig fajultak a dolgok, hogy a szüleit sem ismerte meg. Az orvosok mindeközben pedig további vizsgálatokra írták ki, hogy kiderítsék mi okozza a tüneteket – tudta meg a Blikk.

A migrénes fejfájások később hallucinációkkal, emlékezetkieséssel és izomgörcsökkel egészültek ki. Amikor kórházba került, az egyik orvos rájött: agyhártyagyulladása van.

„Olyan rosszak voltak az eredményeim, hogy azt mondták, nem fogom megélni a reggelt. Nem adtak matematikai esélyt arra, hogy túlélem” – mondta Gergő a Blikknek, aki úgy döntött, nem szól a szüleinek.

„Szépen szerettem volna elköszönni tőlük. Lefeküdtem, aztán a gondolataimba merülve vártam a végét. Sok minden átfutott az agyamon. Eleinte dühös voltam, hogy pont velem történik mindez, majd hálát adtam, hogy ennyi mindent átélhettem. Aztán amikor éreztem, hogy álmosodom, lehunytam a szemem és elfogadtam, hogy vége…” – árulta el a színész.

Másnapra azonban nemhogy nem halt meg, de csodás módon az eredményei is javulni kezdtek. Másfél hét szteroidkúra után távozhatott a kórházból az akkor 22 éves színész. Persze ezt követően rehabilitációra szorult, betegsége utóhatásait pedig a mai napig érzi.

„Újra kellett tanulnom szavakat, voltak olyan egyszerű dolgok, amelyekre egyáltalán nem emlékeztem. Sérült a memóriám, fejlesztésre szorult a szövegtanulási képességem, és a motorikus képességeimnél is akadtak hibák. Sok mindenre egyáltalán nem emlékszem az életemből. Van, ami visszajön, és mint egy euforikus élmény, megcsap az illat vagy érzés, amit akkor éreztem, máskor úgy sem ugrik be, ha mesélik” – zárta sorait drámai életútjáról a fiatal színész.