ÉLETMÓDI

Sünsavanyúság robbantotta fel a netet, csak lesnek a magyar háziasszonyok

A Zuglóban élő Svetlikné Asbóth Márta sok mindent eltesz télire. A paprikák és hagymák közt tüskés zöldség is van, ezért mindenki csak így hívja, sünsavanyúnyág.
  • Szerző: D.K.

Első ránézésre mindenkinek az tűnt fel, milyen kívánatosan szép a vegyes zöldségekből összeállított házi savanyúság. A kép alapján friss, roppanós és gyönyörű színű minden darabja. Aztán persze sokan kiszúrták a kakukktojást, a zöld színű, tüskeböki zöldséget. Noha a fotót a profi háziasszonyokat tömörítő Vali hagyományos konyhája című Facebook csoportban osztotta meg Márta, gyorsan kiderült, hogy gyakorlatilag még senki sem látott ilyen zöldséget. Akadt, aki bogáncsnak nézte, más szőrös „izé”-ként emlegette, de volt, aki egyenesen azt kérdezte, mi az a süni?

EZEKET OLVASTAD MÁR?

Fotó: Svetlikné Asbóth Márta, Facebook, Vali hagyományos konyhája

Csak úgy záporoztak a kérdések a savanyúságot készítő Márta felé, aki szívesen válaszolt minden kíváncsi háziasszonynak. Kiderült, hogy a zöld tüskés zöldség nem más, mint indiai tüskés uborka, amit ő maga termesztett Kismaroson található telkén. A magot kereskedőtől szerezte be. Ám ez nem minden! Hiszen az igazán éles szeműek egy másik furcsa zöldséget is kiszúrtak Márta savanyúságában: a pici, sötétzölden sávozott ovális bogyót. Ez a bogyó a mexikói egérdinnye termése, ezt a növényt Márta szintén maga termeszti és miután többször tesztelte az egérdinnyét, bátran állítja, hogy nagyon finom.

A sünisavanyúság receptjét többen is kérték a háziasszonytól, de kiderült, hogy Márta nem pontos recept alapján, hanem érzésre állítja össze a felöntőlét, körülbelül így: a vízhez cukrot, ecetet és sót tesz, fűszernek mustármagot, fekete borsot és babérlevelet használ. Tartósítónak borkén port és szalicilt tesz a léhez: az eredmény isteni, roppanós savanyúság, ami egy év után is ugyanolyan finom.

Indiai tüskés uborka

(25 db mag 530 Ft)

Jól bírja a szárazságot. Lágy, rövid tüskékkel fedett, hosszú száron hozza tojás alakú terméseit, melyek nyersen kellemes savanykás ízűek. Ázsiai és karibi ételeket készítenek belőle. Igénytelen növény. Hazánkban főleg savanyúságnak és salátának használják. Jelentős a vitamintartalma: kálium, magnézium, kalcium és ásványi anyagok. Csökkenti a gyomor és bélbetegségek hatását.

 

Mexikói egérdinnye

(20 db mag 300 Ft)

Vetés: cserépbe márciustól májusig
Vetésmélység: kb 0,5-1 cm
Kelési hőmérséklet: 20-25 C fok
Palántázás: fagyveszély elmúltával
Egyes növények között legalább 1 méteres távolság legyen
Szedhető: Júniustól az első fagyokig folyamatosan
Mindenképp támasztékot igényel (kerítés, uborkaháló stb.) mivel szárai 2-3 méter hosszúra nőnek.

Felhasználása: Friss fogyasztásra, vagy salátákhoz. Kiváló télire elrakható savanyúság készíthető belőle.

 

És ezeket olvastad már?