Már megtekinthetők a Balatonból kiemelt repülőgéproncs-alkatrészei

A tájékoztatás szerint a repülőgéproncsot 2020 szeptemberében találták meg a Balatonban a Magyar Honvédség 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár és az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis katonái. A kiemelt roncsdarabok alapján a szakértők megállapították, hogy egy Me 109 típusú repülőgép lezuhanási, vagy kényszerleszállási helyét találták meg. A feltárás során felszínre hozott légcsavartoll, légcsavarkúp, a motorburkolat darabja, valamint további alkatrészek és a búvárfelszerelések először a RepTár Szolnoki Repülőmúzeumban tekinthetők meg, előreláthatólag 2021. szeptember 30-ig – írták.

Ez az első alkalom a magyar roncskutatásban, hogy víz alatti felvételek készültek egy repülőgéproncsról és nagy az esély arra, hogy magyar gyártású vadászgépet találtak a Balaton mélyén.

Az MH 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár búvárai a Jackall Cave 2020 gyakorlat keretében hajtottak végre kiképzési merüléseket Magó Károly zászlós, hadtörténész információgyűjtése alapján, Virágos-Kis Sándor őrnagy merülésvezető irányításával összesen négy kiképzési napon.

A kutatás első lépcsője lezárult. További merülések, detektoros és szonár felmérések szükségesek a lelőhely teljes feltérképezéséhez, amely a roncsdarabok szakszerű kiemeléséhez elengedhetetlenül fontosak.

Az elsődleges cél a repülőgép típusának azonosítása, majd a roncs állapotának felmérése volt. A minimális látótávolság nehezítette a búvárok munkáját, ráadásul a roncsot körülbelül 70 centiméter vastag iszapréteg takarja. A rendelkezésre álló idő alatt csak a roncs egy részét sikerült megtisztítani. Eddig annyit lehetett megállapítani, hogy a motor viszonylag ép állapotban van, továbbá nagyobb méretű szerkezeti elemek is vannak a mederben, ezért felbecsülhetetlen értéke van a megtalált roncsnak – írták.

A felszínre hozott alkatrészek közül a motorburkolat darabján lévő adattáblán a „jau” gyártó beütő látható, amely szerint a burkolatot a Neue Kühler- u. Flugzeugteile- Fabriken Kurt Hordermann Zweigwerk repülőgépalkatrész-gyár készítette. A gépágyú burkolatán magyar nyelvű stencilfelirat töredéke olvasható, ami annak a bizonyítéka, hogy ezt az alkatrészt Magyarországon gyártották a Magyar Waggon és Gépgyárban a Magyar Királyi Honvéd Légierő megrendelésre – közölték. A győri gyár is kapott német alkatrészeket, ezért valószínűsíthető, hogy magyar gyártású és magyar használatban lévő gép darabjai nyugszanak a mederben. További alkatrészek kiemelésére van szükség a teljes bizonyosságú azonosításhoz – írták.

A levéltári kutatások jelenlegi állása szerint a Magyar Királyi Honvéd Légierő és a Luftwaffe Balaton helyszínnel legalább 12 Me 109-es veszteséget jelentett és ezek közül mindössze két Messerschmitt (pontos típusjelzés nélkül) roncsot emeltek ki a mederből 1952-ben. Jelenleg nem megállapítható, hogy a jelentett veszteségek közül pontosan melyik gép darabjai kerültek elő.

A merüléseket követően a roncsot bejelentették a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumnak. Elsődleges cél a roncs jogi védettségének biztosítsa volt, ezzel elkerülve, hogy illegálisan felhozzanak belőle darabokat. Ezen felül kiemelt cél, hogy a roncs minden darabját közgyűjteményben, lehetőleg a RepTár Szolnoki Repülőmúzeumban állítsák ki.

A közlemény szerint a Me 109 típus kiemelt szerepet játszott a Magyar Királyi Honvéd Légierő harcaiban a második világháború során. Sok magyar pilóta harcolt ilyen repülőgéppel a szövetségesek ellen, köztük a legeredményesebb magyar vadászpilóta, Szentgyörgyi Dezső zászlós is. Tobak Tibor könyveiben részletes beszámoló olvasható a harcokról, a háború mindennapjairól, valamint a pilóták és szerelők által kedvelt vadászrepülőgépről, becenevén a „Messzer”-ről. Ez a vadászrepülőgép jelentős technikatörténeti emlék is, mivel a győri Magyar Waggon és Gépgyár licencben gyártotta a Me 109G típusváltozatait.