ÉLETMÓDI

A koronavírus pont olyan, mint egy gumilabda!

Meglepő magyar megfigyelés: a koronavírus könnyen összenyomható, de alakja gumilabdaszerűen helyreáll, szerkezetében, tartalmában a fizikai behatás nem tesz kárt.
címkék:
  • Szerző: Ripost

A Semmelweis Egyetem kutatóinak a világon az elsők között sikerült megvizsgálni az aktív, fertőzőképes koronavírus szerkezetét. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által támogatott kutatás eredményei szerint az öngyógyító vírus az egyik legrugalmasabb biológiai organizmus lehet.

A Semmelweis Egyetem kutatóinak vizsgálata egy jelentős lépéssel visz közelebb a koronavírus megismeréséhez. Az intézmény Általános Orvostudományi Karának dékánja, Kellermayer Miklós által vezetett munkacsoport a Nemzeti Népegészségügyi Központ Nemzeti Biztonsági Laboratóriumának szakértőivel működött együtt.

Az ITM támogatásával megvalósuló kutatás bebizonyította, hogy a koronavírus könnyen összenyomható, de alakja gumilabdaszerűen helyreáll, szerkezetében, tartalmában a fizikai behatás nem tesz kárt. Az organizmus mechanikai és öngyógyító tulajdonságai biztosíthatják a környezeti körülmények széles köréhez való alkalmazkodását. E sajátosságok különlegesen ellenállóvá teszik a koronavírust, közrejátszhatnak szokatlanul nagy fertőzőképességében is.

Az egyetem kutatóinak vizsgálata azért is számít egyedülállónak, mert a szakirodalomban a vírusról eddig megjelent cikkek mindegyike inaktivált, kémiailag kezelt vagy fagyasztott mintán készült. A Kellermayer Miklós vezette munkacsoport azonban aktív és fertőzőképes koronavírust vizsgált, erre a mérésre az intézmény atomi erőmikroszkópja adott lehetőséget.

A program az ITM támogatása mellett, a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal finanszírozásával valósulhat meg. A tárca 25 kutatás-fejlesztési projekt létrejöttét segíti, amelyek a magyar tudományos élvonal szaktudására építve mérséklik a járvány egészségügyi és gazdasági kockázatait. A minisztérium által koordinált projektek között megtalálhatók a vírus terjedését vizsgáló, az operatív törzs döntéseit megalapozó mérések, a védekezést segítő eszközfejlesztések, a betegek felépülését támogató kutatások, fejlesztések is. Az elért eredmények hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország sikeresen küzdjön meg a koronavírus okozta válsághelyzettel.

A denevér-ügy biztosnak tűnik

A koronavírus legközelebbi rokona egy 2013-ban egy patkósdenevérből (Rhinolophus affinis) kinyert denevér-koronavírus, a BatCoV RaTG13, amellyel genetikailag 96 százalékos egyezést mutat. Emiatt lényegében biztos, hogy a vírus eredeti hordozói denevérek; a köztes faj azonban, amelyről végül a kórokozó az emberre átugrott, továbbra is ismeretlen. A tobzoskák köztes fajként való megállapítása alapvetően egy félreértésen alapul – egyértelmű genetikai bizonyíték legalábbis biztosan nincs rá. A genetikai adatok elemzése alapján ugyanakkor továbbra is az tűnik valószínűnek, hogy a járvány a vuhani élőállat piacról indult el.

Minden új információ a vírus terjedésének és hatásának jobb megismerését célozza. Többek között ezért vizsgálják kutatók a kínai járvány kezdetétől folyamatosan a vírus genetikai állományát is. A korábbi nagy járványokat okozó kórokozók egyikénél sem (pl. Ebola) sikerült ilyen sebességgel feltérképezni a vírus genetikai szerkezetét.

 

Ripost előfizetés banner

címkék:
Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?