Meghökkentő húsvéti szokások, hamarosan érkezik az ünnep

Mindenki keresett gyerekkorában csokitojásokat a harmatos fűben, küldött nyuszis képeslapokat távoli rokonoknak, de azon csak felnőttként gondolkodik el az ember, hogy mi köze a szapora állatnak a feltámadás ünnepéhez. Nos, a húsvéti nyúl gyökerei igencsak messze nyúlnak vissza a múltba, és még a tudósok is csak találgatnak, hogyan kapcsolódhat a keresztény ünnephez. Abban azonban minden feltételezés egyetért, hogy szaporasága miatt a nyúl a bőség, termékenység jelképe, és emiatt maradhatott fenn a mai napig a húsvéti gondolatkörben. 

Nyúlfejű istennő és az ő kedvencei

Húsvét ünnepének időpontját a niceai zsinat határozta meg Kr. u. 325-ben: a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnapra tették az ünnepet. Ez az időpont már a pogány időkben is fontos volt: a tavasz, a megújulás eljövetelét ünnepelték ilyenkor. Egyes feltételezések szerint ezekből az időkből eredhet a húsvéti nyúl is, ami a germán Eostara, a nyúlfejű istennő kedvenc állata volt. Az istennő nevéből eredhet a húsvét angol (Easter) és német (Oster) elnevezése is. Eostara a legtöbb ábrázoláson tavaszi virágokkal, színes tojásokkal és nyuszikkal szerepelt.

A legendák szerint a tavasz ünnepén mindig nyulak kíséretében jelent meg: amik színes tojásokat raktak a fűbe, ha jó gyerekeket láttak.

Szőrös lett a sérült galamb

A legtöbb gyerek előbb-utóbb megkérdezi a szüleit: hogy ha nyúl, akkor miért tojik tojásokat? A kérdés a kutatókat is izgatta, és többféle magyarázatot is találtak. Eoster istennő legendájában többféleképpen is szerepel madár: az egyik szerint az istennőnek volt egy színes tojásokat tojó madara, ami húsvétkor nyúllá változott. A másik változatban az istennő egy sérült galambot úgy mentett meg a haláltól, hogy nyúllá változtatta; a tapsifüles pedig színes tojásokkal hálálta meg a segítségét. A madár-nyúl dilemma a nyelvészeket is foglalkoztatta, egyes feltételezések szerint valójában nem a nyúl, hanem a gyöngytyúk az ősi germán hagyomány tavaszi állata. Ugyanis egyes német területeken húsvétkor gyöngytyúkot ajándékoztak egymásnak az emberek, annak a tojásaival együtt. Németül a gyöngytyúk neve Haselhuhn, amit sokszor Hasel-ként rövidítenek; a nyúl pedig Hase. Könnyen lehet, hogy ebből félreértés adódott, és így került képbe a nyuszi…

A magyar húsvéti nyúl igencsak fiatal

Bár Nyugat-Európában évszázadok óta bevett szokás volt, nálunk csak a 19. században jelent meg a színes tojásokat tojó nyúl. Először a városokban ütötte fel a fejét, onnan terjedt tovább a falvakba is. Néprajzkutatók szerint német nyelvterületről érkezett, a behozott képeslapok és édességek miatt jött divatba; mindenesetre a városi polgári lakások húsvéti díszítésében is egyre többször jelent meg a tapsifüles. Általánosan azonban csak az 1940-es évektől kezdve terjedt el hazánkban; és most már elképzelhetetlen lenne nélküle a húsvét. 

De lássuk, a különböző országokban, milyen hagyományokat őriznek az emberek!

1. Finnország

A finnek érdekes módon úgy ünneplik szinte a húsvétot, ahogyan Amerikában a Halloweent szokás. A gyerekek ugyanis jelmezben, többnyire boszorkánynak öltözve járják körbe a házakat, hogy csokit gyűjtsenek a lakóktól.

2. Franciaország

A franciák minden évben húsvét hétfőn egy gigantikus méretű omlettet készítenek el, mely évente ezer embernek ad laktató reggelit.

3. Guatemala

Csaknem kilométernyi hosszú szőnyeget készítenek itt húsvétkor, mely gyönyörű virágokból áll, és hetekig dolgoznak rajta. Ezen vonul be a gyülekezet a templomba az istentiszteletre.

4. Bermuda

Egészen különleges és szép módja van itt az ünnep egy részének. Papírsárkányokat reptetnek a gyerekek húsvétkor, ezzel jelképezve, ahogyan Krisztus lelke az égbe száll.

5. Ciprus

A helyiek húsvétkor kiállnak az erkélyekre vagy az ablakokba, és öreg agyagedényeket hajítanak a földre. Ez részben a régi, elavult dolgok elhagyásának szimbóluma, másrészt pedig a tavasz és az új szépségek köszöntése számukra.

A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered, nálunk csak, a XIX. század folyamán honosodott meg. Eredete szerint, a húsvéti Holdban egy nyúl képét vélték felfedezni. Ráadásul a nyúl a termékenység szimbóluma lett, rendkívüli szaporasága miatt. Szintén német hatásra terjed napjainkban az a szokás, hogy a barkaágat feldíszítik kifújt piros tojással, apró figurákkal.