Nagyszabású kiállításokkal nyílik meg márciusban a Néprajzi Múzeum

Az új Néprajzi Múzeum Európa egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye lesz, mely a Városligeti fasornak a parkhoz csatlakozó végében épül meg. Ez a terület az Andrássy út megépítése előtt hagyományosan a Liget kapujaként szolgált, s a múzeum elkészültével jövő tavasszal ismét a park egyik fontos bejárata lesz. A múzeum munkálatainak 2017-es kezdetéig itt rendkívül méltatlan és környezetkárosító módon egy több mint ezer autót befogadó, részben lebetonozott, részben kockakővel burkolt parkoló állt, mely immáron a múlté, az elkészült intézményt megújult zöldfelület és egy hangulatos promenád fogja körülölelni. Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa hangsúlyozta: Európa jelenleg legnagyobb léptékű kulturális tartalmú városfejlesztésének, a Liget Budapest Projektnek részeként épülő Néprajzi Múzeum kivitelezése az előzetes tervek szerint halad, tavaly szeptemberben az építkezés elérte legmagasabb pontját, év végén pedig szerkezetkész állapotba került. Idén év végére pedig látványos módon fordult célegyenesbe az építkezés, hiszen elkészült az épület ívesen emelkedő „domboldalait„ körülölelő, impozáns üveghomlokzat.” Erre az „üvegfüggönyre„ pedig egy egyedi és karakteres, közel félmillió pixelből álló, a múzeum magyar és nemzetközi gyűjteményeiből válogatott néprajzi motívumokon alapuló, raszter szerkezetű fémrács hálót feszítettek körbe. A pixeleket egy speciális robot helyezte be a lézervágott alumínium rácsokba, melyekből több mint 2 ezer darabot rögzítenek fel az épületre. A kis kockákból 20 magyar és 20 nemzetközi (többek között venezuelai, kongói, kameruni, mongol, kínai és melanéz) néprajzi motívum kortárs újraértelmezéseként megszülető formák álltak össze. A képre kattintva megtekintheti a Néprajzi Múzeum új épületéről készített fotókat!

Ez a különleges megoldás nem csak esztétikailag egyedi és formabontó, hanem műszakilag is fontos eleme a homlokzatnak, hiszen az épület árnyékolását is biztosítja, hozzájárulva az energiatakarékos működéshez. Dr. Gyorgyevics Benedek elmondta: Az épület másik jellegzetességének, a hatalmas, gyakorlatilag a Városliget zöld kiterjesztéseként funkcionáló tetőkertnek a kialakítása is hamarosan befejeződik: több mint 3 ezer köbméter, speciális tápanyagokkal dúsított termőtalajt terítettek el az épület domboldalain, melyekbe növényeket és fákat ültettek.” Hozzátette: „Virágos és hagymás évelőkből mintegy 1.500, lombos cserjékből 7 darab, örökzöldből közel száz darab, díszfűből majd hétszáz példányt ültettek el. Összességében 7.300 négyzetméternyi parkfelületet alakítanak ki az épület tetőívén.” A szabadon bejárható park hangulatos közösségi térként várja majd a Városliget látogatóit, legmagasabb pontjain különleges panorámát nyújtva a Városligetre és a Hősök terére. Nem csak a felszínen halad jó ütemben az építkezés: az épület mintegy 60 százaléka térszint alatt kap helyet, ahol befejezésükhöz közelítenek a szakipari munkálatok. Összesen mintegy 3 ezer négyzetméter gépészeti területet alakítottak ki az épület ellátásához. A világszínvonalú kiállítóterek építése is hamarosan elkészül, a Néprajzi Múzeum korábbi Kossuth téri bemutatóhelyéhez képest több mint háromszor nagyobb. Összességében a múzeum szakembereinek közel 7 ezer négyzetméteres alapterület áll majd rendelkezésére.

A megnyitó kiállításokról

A Városligetben való megjelenés korszakos változás lesz, hiszen a Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról származó, mára 250 ezer darabot számláló gyűjtemény sokat vándorolt a múzeum 1872-es alapítása óta, amely eddig még nem működött olyan épületben, amit eredendően az intézmény igényeinek megfelelően alakítottak volna ki. Most a múzeum a korábbi kiállítóterek többszörösével lel új, kifejezetten a számára épített otthonra a Városligetben. Tulajdonképpen hazatér, mivel a nagyközönség számára 1896-ban itt, a Millenniumi Kiállítás Néprajzi Falujában mutatkozott be először, majd hosszú évekig a Városligetben álló nagy Iparcsarnok adott teret a néprajzi gyűjteménynek. Kemecsi Lajos a Néprajzi Múzeum főigazgatója kiemelte: A Néprajzi jövő tavasszal egy, a múzeum hazaérkezését bemutató látványos időszaki kiállítással várja a látogatókat több, mint ezer négyzetméteren, „Megérkeztünk„ címmel, amely a gyűjtemény legjelesebb, emblematikus tárgyaiból mutat be, mintegy annak keresztmetszeteként, egy különleges válogatást.” Hozzátette: „Ugyancsak az épülettel egy időben nyílik meg több, mint félezer négyzetméteren az interaktív és látványos Zoom tér is, amely egy különlegesen installált tárgyegyüttes bemutatásával egy egészen egyedi perspektívából tekint a múzeumi gyűjteményre.” A Zoom térben az értelmezés helyett elsősorban a látvány kap hangsúlyos szerepet. Az emberek megnézhetik itt például a világon fellelhető legrégebbi, 1673-as székelykaput és egyik legnagyobb tárgyát, egy egyetlen fatörzsből faragott, 7 méteres bödönhajót (Herman Ottó gyűjtése 1898-ból a Balatonról). Mindemellett szerephez jutnak változatos formájú tűzcsiholó vasak is (közel hétszáz darab).A Zoom tér másik impozáns eleme az Ősrobbanás elnevezésű monumentális vitrin (7 x 3 méter) lesz, melyben 170-nél is több tárgy kap helyet. Különleges élményt fog nyújtani az épület főlépcsője mellett 40-40 méter hosszan és több méteres magasságban elhelyezkedő, mintegy 3 ezer műtárgyat felvonultató Kerámiatér is. Ez bepillantást enged a kerámiagyűjtemény mennyiségi dimenzióiba, és felvillant számos olyan társadalmi témát, amelyet a múzeumi tárgyakon keresztül más megvilágításban láthat a látogató, mint a hétköznapokban. Ebben a lenyűgöző kiállításban és látványtárban több ezer kerámia tárgy kerül bemutatásra a múzeum magyar és nemzetközi gyűjteményeiből.