kulcsár edina
A bakonyi mamut nem régészeti feltárás révén került napvilágra, ámbár, ha lehet ilyet mondani, egészen friss lelet. Rónaszéki Zoltán ezermester álmodta és alkotta meg fémhulladékból. A szabadtéri szobor valóságos remekmű...
A bakonyi mamut alkotója, Rónaszéki Zoltán, a hegyek közt megbúvó kicsi faluban, Cseszneken él. Mesterszintre képezte magát hulladék újrahasznosítás terén: nincs az a lerobbant háztartási gép, kiszuperált vekkeróra, tönkrement csapágy vagy rozsdás autóalkatrész, amibe ne látna bele valami extrát. Legutóbbi munkája, a jókora mamut pedig egészen elképesztő!
A művet elkövető Rónaszéki Zoltán ugyan még nem nagynevű és ismert alkotó, de ami késik, nem múlik… Lássuk, miből lesz a cserebogár! „Már kiskoromban is imádtam bütykölni, tipikusan az a gyerek voltam, aki mindent szétszedett, hogy megnézze, hogyan működik. Aztán persze összerakni már nem mindig sikerült…” – magyarázza Zoltán, akit nemcsak a kíváncsiság hajtott előre, hanem valami más is. „Mindig azon voltam, hogy valami maradandót alkossak. Kőből, fából, fémből, mindegy is… a lényeg, hogy engem túléljen a mű. Az alkotásaimon keresztül talán sokáig emlékeznek majd rám.”
Fém dísztárgyakat azóta készít, mióta édesapja megtanította hegeszteni.„Sok évig próbálkoztam fafaragással, rajzolással, festészettel is, de nem találtam a saját stílusom. Most úgy érzem, hogy megérkeztem. Karosszérialakatosnak tanultam, 3 éve pedig letettem az AWI hegesztő szakmát is.
Mindig is szerettem fémmel dolgozni, de a használt alkatrészekből való alkotásra akkor kaptam rá, mikor egyik kollégám felmondott és a műhelyben lévő lim-lomból búcsúajándékként egy motor szobrocskát készítettem neki. Hamarosan már magamnak barkácsoltam, aztán a dolog annyira kinőtte magát, hogy mára az eredeti szakmám mellett nagyobbrészt csak ezzel foglalkozom.”
Az ügyes kezű mester híre érthető módon gyorsan terjed, egyre gyakrabban fordul elő, hogy célzott megbízást kap. Így rakott össze egy fantasztikus Real Madrid címert, később pedig egy 2 mázsás mamutot. Ez utóbbi remekművet a Cseszneki várhoz vezető út mellett találjuk, egy fagyizó és egy limonádézó közé beállítva.
„Mindkét vendéglátó egységnek mamut a logója, a tulajdonos pedig engem kért meg, hogy készítsek az alapján egy látványos szobrot fémhulladékból, a cél az volt, megadja a hely stílusát. Igaza volt, a szoborral sokan fotózkodnak. Igaz, ez csak törpemamut, hisz egy felnőtt embernek a derekáig ér, de így is szeretik. Máskülönben masszív, vaskos darab, belement vagy 2 mázsa fémhulladék: vezérműlánc, gyújtógyertyák, lakatok, kanalak, régi rossz szerszámok, alkatrészek, stb... A sikeren felbuzdulva egy újabb monumentális darabnak estem neki, ez pedig nem más, mint egy sas, csupa régi evőeszközből. Ez most az én személyes kedvencem, bár nagy valószínűséggel meg fogok válni tőle, hogy nekiállhassak a következő alkotásomnak. Ám hogy az mi lesz, egyelőre legyen az én titkom.”
Nem áll le a fémkacatokkal
Rónaszéki Zoltán azt mondja, nagyon jó érzés sikeresnek lenni, de úgy érzi, megdolgozik érte. „Sokan kérdezik, hogy csinálom. Valójában amikor megbombáznak egy új kéréssel, szinte megjelenik magam előtt a kész tárgy. A megrendelő persze csak a végeredményt látja, de a reakció szinte mindig ugyanaz: „Jobb lett, mint ahogy elképzeltem”. Igazság szerint ez motivál a nehézségek leküzdésében, és abban, hogy ne hagyjam abba. Soha nem hittem el, hogy a hobbim lehet a munkám, most úgy érzem, nagyon szerencsés vagyok. Nem is állok le, amíg bírom, csinálom...”
Nem ördöngösség! A munkához nem kellenek drága eszközök, amire viszont szükség van: flex, fúrógép, kézi szerszámok és az AWI hegesztő, ami a rendkívül precíz, aprólékos munkák kidolgozásához elengedhetetlen.