Az angliai Hull Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy az éghajlatváltozás, a műanyaghulladékok és különböző molekulák együttesen milyen hatással vannak a tengeri fajokra.
A Yorkshire partjaihoz közeli vizekben végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy az oleamid nevű adalékanyag hatására – amely bizonyos rovarfajoknál a szexuális viselkedés irányításában szerepet játszó feromonként ismert – emelkedik a remeterákok légzésszáma, ami izgatottságot jelez.
„A tanulmányunk azt mutatja, hogy az oleamid vonzza a remeterákokat” – mondta Paula Schirrmacher doktoranduszjelölt, a kutatócsoport tagja.
A szakember szerint az oleamid rettentően hasonlít az olajsavra, amely az ízeltlábúak bomlásakor felszabaduló anyag. Dögevők lévén a remeterákok táplálékforrásnak nézhetik az oleamidot és hosszú utat tehetnek meg a zsákmány reményében, ám végül csak műanyagra bukkannak.
A szakemberek azt is vizsgálták, hogy a remeterákok miként észlelik a szagokat az elsavasodott óceánban, és megállapították, hogy a 2-fenil-etil-amin (PEA) nevű anyag vonzza őket.
A PEA a ragadozók jelenlétére figyelmezteti az emlősöket és egyéb tengeri teremtményeket és hatóereje felerősödhetett az elsavasodott óceánban.
Mesterséges intelligencia segítségével jelzi előre egy új találmány, merre áramlik az óceáni műanyag szemét a Galápagos-szigetek környékén.
Évente több mint nyolc tonna műanyag hulladékot gyűjtenek össze az ecuadori partoktól mintegy ezer kilométerre fekvő csendes-óceáni szigetcsoport, a Galápagos partjainál – mondta Stephanie Ypma, az
Utrechti Egyetem kutatója az Európai Földtudományi Unió online konferenciáján.
A hulladék forrása az amerikai kontinens és a hagy halászflották. Az áramlatok körbehordják a szemetet az egyedülálló növény- és állatvilága miatt UNESCO-világörökségnek számító szigetcsoport körül.
A tudósok szerint a műanyag súlyosan fenyegeti az állatokat, mikrorészecskéi gyakran kerülnek tápcsatornájukba.
A veszély az eddig véltnél nagyobb lehet, mivel csak a partok elenyésző részét (egy százalékát) tisztítják, ezért „valószínűleg a nyolc tonnánál sokkal nagyobb a szemét mennyisége” – hangsúlyozta a kutató.
Az Utrechti Oceanográfiai és Légkörkutató Intézet a tisztítás optimalizálására fejlesztett ki egy digitális eszközt, mivel a szigetcsoport teljes partvidékét pénzügyi források híján lehetetlen lenne szemétmentesíteni.
A brit székhelyű Galápagos Conservation Trust nonprofit állatvédelmi szervezet kezdeményezésére a legszennyezettebb és legjobban tisztítható helyszíneken a szeméthullám érkezési pontjait igyekeznek meghatározni.
A leginkább egy animált időjárási térképhez hasonló szimulációs eszköz megmutatja, hogyan úszik a partok felé az óceánon a műanyagszemét. Többféle paramétert, például az óceáni áramlatokat, a műanyagrészecskék összetételét gyűjti egy adatbázisba, majd elvégzi a számításokat.
Eközben GPS-szel ellátott úszó szenzorok teszik lehetővé a vízmozgások követését. A nyárra tervezett megfigyelési kampány adatait kombinálják a szimulációk számításaival, így megbízható előrejelzést tudnak adni.