Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) még április végén kiadott instrukcióiban sem ajánlotta a kötelező, általános maszkviselést, mert a szakértői úgy vélték, nincs elegendő bizonyíték annak hatékonyságára. A Hongkongi Egyetem kutatói ugyanakkor állatkísérlettel bizonyították be már ekkoriban, hogy ilyen módon igenis lassítható a járvány terjedésének üteme.
Az egyetem mikrobiológiai tanszékének vezetői rendhagyó módon, hörcsögökkel vizsgálták meg a betegség terjedését. Korábban ugyanis már igazolták, hogy a szíriai aranyhörcsög szervezete – a hasonló enzimreceptoroknak köszönhetően – nagyjából ugyanúgy reagál a fertőzésre, mint az embereké. Emiatt a betegség is hasonló ütemben terjedhet közöttük, mint ami az emberi populációban megfigyelhető.
Az állatok egy részét megfertőzték a vírussal, majd azokat összeeresztették az egészséges egyedekkel. A South China Morning Postban közölt cikk szerint abban az esetben, ha az állatokat semmilyen módon nem választották el egymástól, egy hét alatt a 15 egészséges egyedből 10 megfertőződött. A kísérlet másik részében a fertőzött állatok ketreceire maszkot helyeztek fel, majd ezt tették az egészséges példányok közelébe. Így azonban 15 vizsgált hörcsög közül csupán kettőt fertőzött meg a koronavírus. A harmadik kísérlet során pedig az egészséges állatok ketrecére helyezték a maszkokat, így már kétszer annyi, vagyis négy hörcsög fertőződött meg.
A kutatás egy további érdekességre is felhívta a figyelmet: azoknál a hörcsögöknél, akiket ugyan maszkkal védtek, mégis megfertőződtek, rendszerint a betegség is enyhébb lefolyású volt. Ez szintén arra utal, hogy a maszkviselés csökkenti a betegség kockázatát.
A legszigorúbban mindmáig az ázsiai országokban veszik az arc eltakarását, amelynek kulturális okai is vannak. Kínában, Hongkongban, Japánban, Dél-Koreában, Thaiföldön és Tajvanon azon az állásponton vannak, hogy minden egyes ember potenciális vírushordozó, függetlenül attól, hogy jelentkeztek-e nála bármilyen tünetek. Kína bizonyos részein le is tartóztatják azokat az embereket, akik megszegik a szabályokat és maszk nélkül lépnek ki az utcára. Szingapúrban pedig 170 fontos (közel 70 ezer forintos) büntetéseket osztogatnak ugyanezért a vétségért.
Sok-sok nehéz hónap múltán a WHO is álláspontot váltott. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) először csak a felnőttekre vonatkozóan javasolta a maszkviselést, de vasárnap az ENSZ Gyermekalapjával (UNICEF) közösen kiadott ajánlásában azt fogalmazta meg, hogy a felnőttekhez hasonlóan a 12 évnél idősebbeknek is maszkot kellene viselniük, a 6 és 11 év közöttieknek pedig a körülményektől függően.
A 12 év felettieknek különösen abban az esetben kellene maszkot viselniük, ha környezetükben nem biztosítható az egyméteres távolság az emberek között, és nagy a fertőzésveszély. A 6 és 11 év közöttiek maszkviselése aszerint ajánlott, hogy mekkora a fertőzésveszély a környezetükben, a gyerek képes-e hatékonyan viselni a maszkot, tudja-e ezt felnőtt ellenőrizni, és hogy áll-e rendelkezésre elegendő maszk – teszik hozzá. Azt is figyelembe kell venni, hogy a maszkviselés hogyan befolyásolja a gyerek tanulását, lelki-társadalmi fejlődését, és hogy kerül-e kapcsolatba olyan emberekkel, akiknél nagy kockázata van a súlyos megbetegedésnek. Az öt éven aluli gyerekeknek nem kell maszkot viselniük, összevetve a biztonság kérdését és a gyerek érdekeit a szakosított ENSZ-szervezetek szerint.
Bizonyos vizsgálatok eredményeiből arra lehet következtetni, hogy az idősebb gyerekek nagyobb valószínűséggel adják tovább a fertőzést, mint a fiatalabbak, de több vizsgálatra van szükség a gyerekek és a felnőttek átadóképességének megállapítására – írták.
A WHO már június 5-én adott ki ajánlást arról, hogy az emberek viseljenek maszkot, de a gyerekekre vonatkozóan mindeddig nem adott tanácsot. A minap a WHO azt a kutatási eredményt hozta a nyilvánosságra, hogy egyre inkább a 20-40 közötti korosztály terjeszti a betegséget, sokszor tünetmentesen.
