Mindig azon volt, hogy maradandót alkosson: Zoltán kezei közt arannyá válik a hulladék

Egy kis, Bakonyban megbúvó faluban, Cseszneken él és alkot Rónaszéki Zoltán, aki mesterszintre képezte magát hulladék újrahasznosítás terén. Nincs az a lerobbant háztartási gép, kiszuperált vekkeróra, vagy rozsdás autóalkatrész, amibe ne látna bele valami extrát. Számára a kacat kincs és meg is mutatja a világnak. Legutóbbi munkája, a Reál Madrid címer pedig egészen elképesztő!

Bütykölni akart minden áron

A művet elkövető Rónaszéki úr ugyan még nem nagynevű és ismert alkotó, netán internetsztár, de ami késik, nem múlik… Addig is lássuk, miből lesz a cserebogár!

„Már kiskoromban is imádtam bütykölni, tipikusan az a gyerek voltam, aki mindent szétszedett, hogy megnézze, hogyan működik. Aztán persze összerakni már nem mindig sikerült…” – magyarázza Zoltán, akit nemcsak a kíváncsiság hajtott előre, hanem más is. „Mindig azon voltam, hogy valami maradandót alkossak. Kőből, fából, fémből, mindegy is… a lényeg, hogy engem túléljen a mű.”

Egy kismotorral kezdte

Azóta készít dísztárgyakat, mióta édesapja megtanította hegeszteni. De már korábban is érezni lehetett, hogy ez a fiú tehetséges, tud valamit, amit más nem! „Sok évig próbálkoztam fafaragással, rajzolással, festészettel is, de nem találtam a saját stílusom. Most úgy érzem, hogy égre megérkeztem. Karosszérialakatosnak tanultam, 2 éve pedig letettem az AWI hegesztő vizsgát is. Mindig is szerettem fémmel dolgozni, de a használt alkatrészekből való alkotásra akkor kaptam rá, mikor egy kollégám felmondott, és a műhelyben lévő lim-lomból búcsúajándékként egy motor szobrocskát készítettem neki.

Hamarosan magamnak barkácsoltam, aztán a dolog annyira kinőtte magát, hogy mára az eredeti szakmám mellett nagyobbrészt csak ezzel foglalkozom.”

Bármiből, de tényleg bármiből lehet valamit, sőt, értéket alkotni. Például már senkinek sem kellő evőeszközökből...

Mindenki ledöbbent

Zoltán legutóbbi munkája egy Real Madrid címer, ami egy drukker születésnapjára készült. Egészen izgalmas alapanyagokból állt össze a mű.

„Vezérműlánc, csapágygolyó, anyacsavarok, golyóskosár, sőt, betonvas is került a kompozícióba, a pajzs gyakorlatilag 100%-ban újrahasznosított anyagból áll – akárcsak a többi munkám” – mondja szerényen a mester.

Nem titok, hogy a címernek hatalmas sikere volt. „Mindenkinek tetszett, bevallom, ez nagyon jó érzés. Sokan kérdezik, hogy csinálom. Valójában amikor megbombáznak egy új kéréssel, szinte mindig előre látom magam előtt a kész tárgyat.

A megrendelő persze csak a végeredményt látja, de a reakció szinte mindig ugyanaz: Jobb lett, mint ahogy elképzeltem! Igazság szerint ez motivál a nehézségek leküzdésében, és abban, hogy ne hagyjam abba.Soha nem hittem el, hogy a hobbim lehet a munkám, most viszont úgy érzem, nagyon szerencsés vagyok. És nem állok le, amíg bírom, csinálom...

Nem ördöngösség! A munkához nem kellenek drága eszközök, amire viszont szükség van: flex, fúrógép, kézi szerszámok és az AWI hegesztő, mely a rendkívül precíz, aprólékos munkák kidolgozásához elengedhetetlen.