A kókuszzsír veszélyes is lehet

Ha fogyni akarunk

Akármilyen egészséges is a kókuszolaj egy zsiradék, épp ezért nem érdemes óriási mennyiségben fogyasztani. Mértékkel persze mehet, de nem kell mindenhez kókuszolajat adni, abban a reményben, hogy egészségesebb lesz. Ráadásul egy evőkanál kókuszolajban 12 gramm telített zsír van, ami szintén mértékletességre int.

Fogkrém helyett

Egyre nagyobb divat az olajos szájöblítés, vagyis a keleti praktika, amelyben egy kanál olajat kell sokáig forgatni a szájban. Állítólag a módszer hozzájárul a fogak és a száj egészségére. A fogorvosok azonban nem értenek egyet ezzel: míg a fogkrém és a szájvíz valóban eltünteti a baktériumokat a kókuszolaj nem. Vagyis, ha valamiért nincs kéznél a fogkefénk egy este, például utazás közben, a semminél az is sokkal jobb, ha vízzel öblögetünk. A kókuszolajat viszont hagyjuk meg a főzéshez.

Ha nyílt seb van a bőrön

A kókuszolaj csodásan ápolja a bőrt, de csak sérülés nélküli bőrfelületre alkalmazzuk. Nyílt sebbel érintkezve ugyanis a kókuszolaj irritációt, bőrvörösödést és viszketést válthat ki.

Fényvédőnek

Bár a kókuszolajnak tényleg van egy kis UV-védő hatása (egyes mérések szerint akár 8-as faktornak is megfelelhet), mégsem szabad fényvédő krémek helyett használni. Ha kiszáradt a bőrünk, nyugodtan kenjük be kókuszolajjal, de az UV-A és UV-B sugarakat is megszűrő, legalább 30-as fényvédő faktorú hagyományos fényvédő krémet ne hagyjuk ki.

Kókuszzsír vagy kókuszolaj? Mindkettő helyes. A kettős elnevezés onnan ered, hogy a szobahőmérséklet fogalma a világ különböző részein eltérő. Így például a telített zsírsavakban bővelkedő kókuszzsír hazánkban szilárd, de a kókuszpálma termőhelyén, a trópuson folyékony halmazállapotú. Olvadáspontja 24ºC. Az érett kókuszdió kiszárított húsából – az olajtartalmú koprából – vonják ki a kókuszolajat. Más technológia szerint megfőzik, aprítják, majd ezután sajtolják. A kisajtolt, tejszerű terméket nagy üstökben felmelegítik, majd a felületén úszó zsírt összegyűjtik. Két fő típusát a feldolgozás jellege szerint különítjük el szűz, ill. szűrt (finomított) kókuszolajra.

Forró olajban sütéshez

A finomítatlan kókuszolajnak 150-200 Celsius-fok között van a füstpontja, míg a finomítottnak 230 Celsius-fok körül. Ha ennél magasabb hőfokra hevítjük, akkor már egészségtelen anyagok képződhetnek benne. A forró olajban sütéshez legfeljebb csak a finomított változatot használjuk, a finomítatlan kókuszolaj inkább főzéshez jó.

Bejárta a médiát dr. Karin Michels harvardi professzor nyár közepén Németországban tartott előadása, amelyben azt állítja, hogy a kókuszzsír vagy kókuszolaj valójában “tiszta méreg”, és “az egyik legrosszabb étel, amit ehetsz”. Abban a hitben, hogy a kókuszzsír egészséges, nagyon sokan használják étolaj vagy állati zsiradék helyett, pedig Michels szerint még az utóbbinál is ártalmasabb – írta a Huffington Post a professzor előadását idézve. A kutatónő előadásában, amelyet már több millióan néztek meg a Youtube-on, hosszan fejtegeti, hogy a kókuszolaj nem érdemli meg a táplálkozásban jelenleg elfoglalt helyét ugyanis nagyon sok telített zsírsav található benne. A Brit Szív Alapítvány (BHF) állásfoglalása szerint a kókuszolaj körülbelül 86 százalékban tartalmaz telített zsírsavakat, míg a vajban ezeknek az aránya csupán 52 százalék. A telített zsírsavakban gazdag étrend pedig magasabb koleszterinszinthez vezethet, és megnövelheti a szív- és érrendszeri betegségek valószínűségét. Az olajnak két típusa van, a szűrt (RBD) és a szűz (VCO). A konyhában és a kozmetikumgyártás során általában a szűrt olajat használják. A szűrés ebben az esetben azt jelenti, hogy finomítják, fehérítik és szagtalanítják a terméket. Az RBD-nek is nevezett eljárás során a szárított kókuszt dolgozzák fel.