Használd ki a karantént, építs kerti tavat!

Bölcs dolog, ha már eleve a ház asszonya nézi ki a helyét a tónak, ámbár nagyon nem mindegy, hová kerül. Ha túl sok napfény éri, főleg a déli órákban, egy-kettőre algás lesz. Nincs túl sok köszönet a nagy fák árnyékában sem: a lehulló falevelek miatt eliszaposodik a víz. Az ideális hely tehát a kert egy félárnyékos része, ahol a víztükör lehetőleg csak délelőtt kap napfényt. Az is fontos, hogy jól megközelíthető legyen a tó, körbejárható, hiszen a család szeret majd mellé ülni a forró nyári napokon.

Amúgy hiba lenne azt hinni, hogy a kerti tó csak a gazdagok kiváltsága: egy ügyes kezű férfinak nem okozhat gondot megcsinálni; főleg baráti segítséggel, no meg némi sör társaságában. És egyáltalán nem kerül súlyos százezrekbe: 50 ezer forintból már bármelyik rátermett férj mutatós kerti dísztavat építhet.

Elő az ásót!

Ha kijelölésre került a hely, jön a munka kemény része: az ásás. Igazi férfifeladat, érdemes néhány sört és egy kis társaságot mellékelni hozzá, úgy könnyebben megy a meló. Minden gyökeret és éles tárgyat gondosan el kell távolítani a gödörből, mert később megsérthetik a fóliát. Hogy mekkora a gödör, az a pénztárcán és a fantázián, no meg az ásókedven múlik. De érdemes legalább 10-12 négyzetméter területűre és jó 1 méter mélyre tervezni. Ugyanis ahhoz, hogy meglegyen a biológiai egyensúly, ennyi minimum szükséges. Aki halakat is szeretne 1,5 méteres mélységgel számoljon. A kitermelt föld elhordásával nem muszáj bíbelődni: remek sziklakertet lehet építeni belőle a tó köré.

A fóliával óvatosan!

Az, hogy mennyibe kerül végül a kerti tó, nagyban a fólián múlik majd. Van, aki sima geotextilt terít le; ez a legolcsóbb, de sajnos a legkevésbé tartós megoldás, nem véletlen, hogy sokan inkább tófóliát vesznek. Ebből létezik gumi és PVC. A gumi sokkal strapabíróbb és tartósabb, ám tízszer annyiba kerül, mint a PVC fólia. Ez utóbbiból érdemes minél vastagabbat venni, mert ha túl vékony, a föl alatt növekvő gyökerek kiszakíthatják, és elszivárog a víz a talajba. Ha kész a gödör, terítsünk az aljába 3-4 cm vastag homokréteget, erre kerüljön végül a fólia. A fólia leterítése után jöhetnek a sziklák, kavicsok, és végül a dísznövények – de ezt a feladatot már nagyon szívesen átvállalják az asszonyok…

A fóliát csak akkor vegyük meg, amikor kész a tómeder, mert előre nehéz megtippelni, mekkora lesz a gödör.

Nem árt tudni! Egy vagy több épület esetleg nagyobb fák a nap folyamán árnyékolják a kert és így a tó különböző részeit és ezzel a félárnyékot, árnyékot kedvelő növényeknek kedveznek. Ezzel az egész kertet vagy csak egyes részeit felosztják a négy főégtájnak megfelelően. Amelyik területen nincs épület se fal vagy éppen egy árva növény ott az égtájolásnak nem sok jelentősége van. Ilyen helyen a napsugárzás a nap folyamán állandó, így ide kizárólag fényigényes és szárazságtűrő növényfajok kerülhetnek. Ugyanakkor visszatérve a keleti rész napos, párás, a déli és nyugati terület napos és száraz, míg az északi oldal hűvös, párás és árnyékos. Ennek megfelelően a növény fajokat a kert ezen részeibe ültetjük fényigényük figyelembevételével. A vízinövények elhelyezkedése

• 1. zóna: Vízparti növények: ezek a tópart szélén levő növények hagyományos kerti talajban fejlődnek, de időnként elviselik a nedvesebb körülményeket is.

• 2. zóna: Mocsári növények: ezek a folyamatos nedves talajt esetleg kisebb vízborítást igénylik

• 3. zóna: Sekély vízi növények: folyamatos 20-40 cm víztakarást igénylő növények.

• 4. zóna: Mélyvízi és a víz alatt élő növények: 50-80 cm vízmélység felett élő vízinövények
• 5. zóna: Úszónövények: a víz felszínen lebegnek