tóth gabi
Ne okold magad. Néhányan tényleg egyszerûen elviselhetetlenek.
A barátainkat megválogathatjuk, de a kollégákat sajnos nem. És lássuk be: több időt vagyunk kénytelenek velük tölteni, mint a saját szeretteinkkel. Persze vannak köztük jó fejek, olyanok is, akik közel állnak a szívünkhöz. De van néhány iskolapéldája annak, ami tényleg kikészíti az embert.
Aki mindig mindent jobban tud. Lehet, hogy még életében nem hallott arról a feladatról, amivel te foglalkozol, de egészen biztos, hogy lesz hozzá egy-két kéretlen és keresetlen szava.
Õ az, aki egész álló nap arról panaszkodik, mennyi a tennivalója, elmondja mindenkinek kávézás, dohányzás vagy éppen ebédszünet közben. De ha csak feleannyi időt fordítana a munkára, mint a panaszkodásra, akkor máris korábban hazamehetne.
Mindig felbukkan az asztalodnál. Fotókat mutat a nyaralásáról, elmeséli a hétvégéjét, és egyáltalán, a legcsekélyebb mértékben sem tűnik neki, hogy az arcizmod sem rezdül az unalomtól.
Meghall egy félmondatot, és máris teljes sztorit kerekít belőle. Mindenhol ott van, mindent kifülel, reszkessen, akinek elcsípi akár csak egy szavát is.
Ellopja az ötleteidet, frissen sült süteménnyel készül a főnöknek, és minden megbeszélésen ő az, aki ragaszkodik hozzá, hogy övé legyen az első és az utolsó szó is.
Hiába magyarázod neki, hiába mutatod meg már ötödjére, hogy mit hogyan kell csinálni, egyszerűen nem érti meg, és csak akadályozza a munkádat. Így aztán általában inkább elvégzed az övét is, csak hadd ne kelljen újra nekiállnod az oktatásnak.
Soha, semmivel nem elégedett. Ha ajándékot kap a csoport, akkor ő kevesli azt. Ha buli van, akkor nem ízlik neki az ital. Ha prémiumot kaptok, akkor felháborodik az összegen. Ha ki van nyitva az ablak, akkor fázik, de ha be van csukva, akkor látványosan melege van. Soha nem lehet a kedvére tenni.