kulcsár edina
"A Föld védelmében" sokszor filmszerûen, már-már sokkolóan valósághûen ábrázolja a III. világháborús csatajeleneteket.
Nemzet-nemzet ellen, ember-ember ellen. Hackertámadások, bombák, véres harctéri küzdelmek zajlanak, végül az egyik ország beveti nukleáris fegyvereit, és megjelennek az égbolton az atombombák gombafelhői.
Senki nem érti, hogyan fajult a helyzet idáig, azonban apró, ám egyre nyilvánvalóbb jelek utalnak arra, hogy nemcsak az emberben rejlő agresszivitás felelős a káoszért. Tizenkét emberben a Föld tizenkét pontján van valami közös: különleges képességekkel bírnak. Õk azok, akik rájönnek, hogy sokkal nagyobb a tét, mint a történelem során megvívott háborúkban:
nem kevesebb, mint a Föld jövője.
Van valami hátborzongatóan izgalmas abban, ha egy háborús, sci-fi regény nem pár évszázaddal vagy csak néhány évtizeddel később játszódik. A szerző regénye 2017-et álmodta meg, amely már itt kopogtat az ajtónkon. "A Föld Védelmében" egy a mai gazdasági-politikai környezetből kiinduló regény, amely akár meg is történhetne, de hangsúlyozottan, egy fikcióról van szó.
"A Föld védelmében" első kétharmada azonban csak lassan adagolja olvasói számára, hogy ez nemcsak a korábban már többször látott forgatókönyv. Puszta hataloméhségből összevesznek egymással a nagyhatalmak, és a Balti országokban provokált erőszakhullám után kitör a NATO, Oroszország és Kína között a III. világháború. Ez a konfliktus azonban merőben más, mint a korábbiak. Nem tiszták az erővonalak. Nem tudni, hogy ki-kinek az oldalán áll.
Miközben Európában összecsapnak a NATO és Oroszország katonai erői, a fegyveres harcok közben egyre több megmagyarázhatatlan esemény történik.
Szíriát és Irakot gond nélkül elfoglalják rejtélyes fegyveres csoportok, egy teljes amerikai anyahajóflotta süllyed el nyomtalanul a norvég partoknál.
A regény különleges abból a szempontból is, hogy kiemelt figyelmet fordít a kiberhadviselésre és a háború gazdasági hátterére. Több ponton felveti azt a dilemmát, hogy ma már a jól képzett számítógépes hackerek néha nagyobb kárt okozhatnak egy országnak, mint átfogó légitámadás.
"A Föld védelmében" sokszor filmszerűen, már-már sokkolóan valósághűen ábrázolja a csatajeleneteket. Az olvasó számára élvezetes lehet az is, hogy sok világpolitikai áthallás van benne, és amellett hogy végigszáguldunk a világ számos pontján, a legerősebb jelenetek Magyarországon játszódnak. A könyv nehézsége ugyanakkor, hogy az olvasó figyelme egy pillanatra sem lankadhat.
Minden egyes politikai, gazdasági vagy haditechnikai részlet egy-egy apró mozaik, és ezek összességében mind fontosak a történet megértése szempontjából. A szerző a szereplők lelkivilágával sem bíbelődik túl sokat. Jellemrajzok és belső önmarcangolás helyett a cselekményre koncentrál.
Olyan földönkívüli erőkkel kell szembeszállnia az emberiségnek, amely technikailag jóval fejlettebb nála, és a Galaxisban, az egyik legrettegettebb népcsoportként tartják számon őket. Az életben maradt emberek sorsa, a budapesti metróalagutakban vívott harcokban dől el.