kulcsár edina
Szeretnél lapos hasat a nyárra? Könnyebb ügy, mint gondolnád! Csak annyit kell tenned, hogy rostban, magnéziumban és gyulladáscsökkentõ zsiradékokban gazdag ételeket fogyasztasz. Megmutatjuk, mik ezek!
A zöldek tele vannak vitaminokkal, ásványi anyagokkal, antioxidánsokkal és rosttal, viszont alig van bennük kalória. A leveles kelben például nem kevesebb, mint 45 -féle antioxidáns van, nagyon sok közülük erős gyulladásgátló hatású. Egyetlen csésze kel teljes egészében fedezi a napi béta-karotin szükségletedet. A mángold a vércukorszint stabilizálására képes, és rengeteg magnézium van benne. A spenót szintén gazdag magnéziumban és gyulladásgátló hatású antioxidánsokban, amelyek védik a szemet, a bőrt, a csontokat és az immunrendszert.
Viszonylag kiegyensúlyozott bennük a glükóz és a fruktóz aránya, így a cukortartalmuk könnyen emészthető és gyorsan energiát ad a szervezetnek. Ráadásul tele vannak antioxidánsokkal, rostokkal és más hasznos hatóanyagokkal.
A gabonák többsége meglehetősen szénhidrátdús, így csak módjával érdemes fogyasztani. Ám közöttük is vannak viszonylag szénhidrátszegény változatok, mint például a kissé diós aromájú quinoa, amelynek 100 grammja mindössze 21 gramm szénhidrátot tartalmaz, ám nagyon gazdag rostokban és fehérjében. Ezen kívül van benne B3-vitamin, vas, folsav, cink, kálium, szelén és magnézium is.
Olcsóbb, és könnyebben hozzáférhető gabonaféleség a zab, amely tele van az étvágy és a vércukorszint szabályozására, és a bélflóra rendezésére képes béta-glükánnal.
A diófélék tele vannak fehérjével, telítetlen zsírsavakkal, élelmi rostokkal, vitaminokkal és ásványi anyagokkal. A fehérjék, zsírok és rostok keveréke kiváló energiaforrássá teszi őket, így segíthetnek kivédeni az édességrohamokat. Ha magvajat veszel, keress olyat, amelyben nincsenek hidrogénezett zsiradékok és cukor. Ha túl sűrűnek találod, inkább otthon adj hozzá egy kis dió- vagy olívaolajat.
A diófélékhez hasonlóan a magvak is remek forrásai az egészséges, gyulladáscsökkentő hatású zsírsavaknak és a rostoknak. A chiamag, a tökmag és a lenmag például remek gyulladáscsökkentő magnázium- és omega-3 zsírsav tartalmának köszönhetően. A chiamag kalciumtartalma is jelentős, több van benne ebből az ásványi anyagból, mint a tejben. A tökmag legjobb hatású hatóanyaga a glutamát, amely serkenti a szervezetben annak a GABA nevű vegyületnek a termelődését, amely az agyban képes csökkenteni a stresszt. A lenmag rákmegelőző hatású lignánokban gazdag.
A legfontosabbak az omega-3 és az egyszeresen telítetlen zsírsavak, mivel ezek gyulladáscsökkentő hatásúak. Hogy honnan vehetjük őket magunkhoz? Többek közt a halakból, a lenmagból és a dióból. Egyszeresen telítetlen zsírsavakból nagyon sok van például az avokádóban, a diófélékből készült olajokban. Ezek a zsírsavak gyulladáscsökkentő hatással bírnak, csökkentik a „rossz” koleszterin, és növelik a „jó” koleszterin szintjét.
A szénhidrátszegény diéta igazi titka a fehérje, amellyel a szénhidrátokat helyettesíted: a legjobb, ha telített zsírsavakban szegény, sovány fehérjéket választasz, például a tojást, a halat, a baromfihúst, a sovány sertés- és marhahúst, vagy a tofut.
Mindenféle joghurt a kalcium, a kálium, a cink, valamint a B3- és B12-vitaminok jó forrása, ráadásul a legtöbb a bélflórát is képes rendbe tenni. Ám a görög joghurtban kétszer annyi fehérje van, mint a többi típusban. Magában vagy gyümölccsel is eheted, de a tejföl helyett is használhatod.
Sok benne a vitamin és az ásványi anyag, valamint a közepes szénláncú triglicerid – ezek a zsírsavak különösen könnyen emészthetők, és nehezen tárolódnak el testzsír formájában. A kókusztej a tehéntejnek is kiváló alternatívája, de a zsírtartalma miatt érdemes egyszerre legfeljebb csak negyed csészényit fogyasztani belőle.
A gyömbér nemcsak az emésztési problémákat gyógyítja, hanem gyulladáscsökkentőként is remekül beválik. Használhatod ázsiai ételekhez, de teaként is jó hatású.