tóth gabi
Három napot töltött a RIPOST stábja, persze inkognitóban, a Jobbik siófoki frakcióülésén, Vona-ellenes párttagok meghívására. Tátva maradt a szánk... Különösen, mikor nem tudtak lejönni a nyugdíjasok gyalázásáról. A zsidózáson már meg sem lepõdtünk.
Vona Gáborral szembeforduló jobbikosok segítségével bejutottunk a párt háromnapos vidéki frakcióülésére a siófoki Panoráma Hotelbe. A legtöbb helyre zavartalanul besétáltunk, néha alig akartuk elhinni, hogy ennyire egyszerűen sikerült.
Sok mindent láttunk, hallottunk, magunk is elcsodálkoztunk azon a politikai amatőrségen, ami mindezt lehetővé tette.
Fotóztunk, rögzítettünk mindent, amit csak lehetett… Itt az első adag…
Igaz kellett, hogy „helyzetbe hozzanak” minket azok a Vona-ellenes politikusok, akiknek már nagyon elege van abból, hogy Simicska Lajos osztja az észt a párt háza táján, s hogy cukiskodó, kiismerhetetlen politikai alakulat lett az egykor szögegyenes radikális pártból.
Õk súgtak, segítettek, adtak tanácsokat, még az étteremben asztalt is foglaltak, közvetlenül a pártelnöki asztal mellett, hogy mindent lássunk és halljunk, egyéb lehetőségekről nem is beszélve… Ott ülhettünk Vona közvetlen közelében, nézhettük, hogyan és mit eszik, hallgathattuk, amint gyakorta hivatkozik Simicskára, hogyan osztja az észt, issza a vörösbort…
Amúgy a brokkolikrémleves volt az egyik kedvence, ámbár kissé szürcsölve kanalazta a csészéből…
Jobbikosnak álcázott munkatársaink három napon át dolgoztak, rögzítettek mindent, amit a Vonával szembeforduló párttagok csak lehetővé tettek. Csak mi és a HÍR TV volt ott végig a frakcióülésen, de büszkén állíthatjuk, hogy olyan beszélgetések fültanúi lehettünk, olyan helyekre is bejutottunk, ahol még őket sem látták szívesen...
Azok tették lehetővé, hogy ott lehessünk a Jobbik boszorkánykonyhájában, akik már a Vona utáni korszakra készülnek. Õk már borítékolják, hogy a pártelnököt a Nagy Választási Bukta éjszakáján elsöpri majd az eddig lefojtott népharag. Nem bocsájtják meg, hogy Vona "elvette a párt lelkét"
A pártelnök Siófokon még persze a sikerpropagandát tolta, de meglepő volt látni, hogy legtöbb pártársa szemében már inkább düh csillog az erőltetett magabiztosság láttán.
Nem hittünk a szemünknek, amikor a pártelnökre a háta mögött rálegyintettek. Szabályosan kiröhögték, amikor az került szóba, hogy pénzügyminisztert akar „csinálni” a kedvencéből, „Szasziból”, azaz Szabó Gábor pártigazgatóból, a Jobbik pénztárosából, aki napi rendszerességgel seftel, egyeztet a Főnöknek nevezett Simicska Lajossal...
Szabó minden ebédnél és vacsoránál ott volt Vona asztalánál, a kitüntettet helyen. Folyamatosan cserélték az információkat, mi meg több alkalommal is ott ültünk tőlük 50 centire... Jobbikos barátaink nagyon ügyesen foglalták nekünk az asztalt...
Volt valami elképesztő abban, amikor a Ripost munkatársaiként, alig 50 centire ülve a pártelnöktől azt hallgattuk, hogy
mit „ígért a Lajos”, „mit kért a Lajos”, ”mi nem tetszik a Főnöknek". Megdöbbenve hallgattuk, amint Simicskát már magától értetődően Főnöknek hívják egymás közt…
„Ezek”, így beszélnek egymás között zsidó honfitársainkról. Megvetően és mindig gúnyolódva, még akkor is, amikor az „ezekkel” való politikai egyezkedés, szövetkezés „kényszere” kerül szóba. "Ilyenkor mindenki nyeljen egy jó nagyot!" - tanácsolta az egyik fő jobbikos. Gyakran hallhattunk durva, zsidózó vicceket – valamiért nagyon szeretik az ilyesmit, kínosan éreztük magunkat a nagy hahotázások közben. Mint ahogy szörnyű volt hallgatni, amikor az „ökör nyugdíjasokon” gúnyolódtak, akik „fröcsögik, beveszik a fideszes dumát.”
Folyamatosan elemezzük mindazt, amit hallottunk, láttunk, rögzítettünk… Különösen vigyázunk arra, hogy ne kerülhessenek kényelmetlen helyzetbe azok a jobbikos barátaink, akik segítettek abban, hogy ennyire közel kerülhessünk Vona Gábor boszorkánykonyhájához… Cikkünk folytatása következik…