INSIDER

Ezért dobják ki a multik az ételt a kukába

Hiába a jó szán­dék, az el­hi­va­tott­ság és a po­zi­tív ered­mé­nyek, mégis ton­na­szám kerül a rá­szo­ru­lók he­lyett a ku­kába a meg­ma­radt élel­mi­szer. A Ri­post ki­de­rí­tette: töb­bek közt pénz- és em­ber­hi­ány áll a hát­tér­ben.
  • Szerző: Ripost

Csak a jéghegy csúcsa az a több száz, emberi fogyasztásra alkalmas, mégis a Tesco kukájába került pékáru, amelyről egy vásárló fotója alapján a írt.

EZT OLVASTAD MÁR?

Kiderült, az évente keletkező 1,8 millió tonna élelmiszer-feleslegből mintegy 80-100 ezer tonna emberi fogyasztásra alkalmas menthető felesleg van, melynek jelenleg alig tizedét sikerül csak eljuttatni a rászorulókhoz. Lapunk úgy döntött, nem hagyja annyiban az élelmiszer-pazarlást, utánajár a témának!

Nem mindenki adakozik

A hazánkban felhalmozódó élelmiszer-felesleget a Magyar Élelmiszerbank Egyesület igyekszik eljuttatni a rászorulókhoz. A 2005-ben létrehozott non-profit szervezet gyártóktól és áruházaktól egyaránt ment élelmiszert. Utóbbi helyekről kerül ki a mentett élelmiszer 90 százaléka! Jelenleg négy áruházlánctól kapnak napi szinten rendszeresen élelmiszert: az Alditól, az Auchantól, a Metrótól és a Tescótól, s számos más kereskedővel és gyártóval dolgoznak az élelmiszermentésen.

„Sok céggel tárgyalunk, nem mindenhol járunk sikerrel”

– mondja a -nak Sczígel Andrea, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület külső kapcsolatok igazgatója. Ugyanakkor hamar kiderül, nemcsak az elutasítás okoz nehézséget, de az anyagi és emberi erőforráshiány is.

Eközben a címlapon

„Nonprofit szervezetként 13 alkalmazottal és negyven önkéntessel, valamint 350 partnerszervezettel igyekszünk lefedni az országot, ami komoly kihívás” – magyarázza a szakember.

Nehéz megfelelő segítőket találni

Bár a Magyar Élelmiszerbank Egyesülethez csatlakozó cégek készséggel ajánlják fel a felhalmozódó élelmiszer-felesleget, több területen is nehéz olyan civil, önkormányzati vagy éppen egyházi partnerszervezeteket találni, amelyek naponta, de legalább heti 5 alkalommal vállalják, hogy elszállítják, és a szigorú előírásoknak megfelelően raktározzák, valamint a rászorulókhoz eljuttatják a nem eladható, de emberi fogyasztásra tökéletesen alkalmas élelmiszereket.

Információink szerint akadt olyan terület, ahol hosszú hónapokon át hiába kerestek a feltételeknek megfelelő partnerszervezetet. Igaz, jó példa is akad. „Debrecenben az önkormányzat az élelmiszer raktározására alkalmas épületet, a szállításhoz pedig egy autót biztosított, s a Tesco is felajánlott egy kisteherautót a város élelmiszermentéséhez” – tájékoztatta lapunkat a Tesco Sajtóosztálya.

Mi jelenthet megoldást?

Bár a Magyar Élelmiszerbank bő egy évtized alatt elérte azt, hogy ma már éves szinten 300 ezer ember étkezését segíti, többségüket hetente többször is, további terveik vannak.

„Jelenleg 4 áruház lánccal dolgozunk, melyek önként csatlakoztak az Élelmiszerbank élelmiszermentő programjához. Bízunk benne, hogy más láncok esetében is így lesz, jelenleg az élelmiszermentő hálózatunk folyamatos bővítésén dolgozunk, azonban kapacitásunk nagyban függ a rendelkezésre álló forrásainktól. A pozitív motiváció, mint például a vállalatoknál az átadott termékek értékére vonatkozó adókedvezmény növelése segítheti ez élelmiszermentést, illetve az erre a területre fókuszáló esetleges állami források biztosítása tovább javíthatja az eredményeinket” – összegez Sczígel Andrea.