INSIDER

Ezért dobják ki a multik az ételt a kukába

Hiába a jó szándék, az elhivatottság és a pozitív eredmények, mégis tonnaszám kerül a rászorulók helyett a kukába a megmaradt élelmiszer. A Ripost kiderítette: többek közt pénz- és emberhiány áll a háttérben.
  • Szerző: Ripost

Csak a jéghegy csúcsa az a több száz, emberi fogyasztásra alkalmas, mégis a Tesco kukájába került pékáru, amelyről egy vásárló fotója alapján a %Ripost% írt.

Kiderült, az évente keletkező 1,8 millió tonna élelmiszer-feleslegből mintegy 80-100 ezer tonna emberi fogyasztásra alkalmas menthető felesleg van, melynek jelenleg alig tizedét sikerül csak eljuttatni a rászorulókhoz. Lapunk úgy döntött, nem hagyja annyiban az élelmiszer-pazarlást, utánajár a témának!

 

Nem mindenki adakozik

A hazánkban felhalmozódó élelmiszer-felesleget a Magyar Élelmiszerbank Egyesület igyekszik eljuttatni a rászorulókhoz. A 2005-ben létrehozott non-profit szervezet gyártóktól és áruházaktól egyaránt ment élelmiszert. Utóbbi helyekről kerül ki a mentett élelmiszer 90 százaléka! Jelenleg négy áruházlánctól kapnak napi szinten rendszeresen élelmiszert: az Alditól, az Auchantól, a Metrótól és a Tescótól, s számos más kereskedővel és gyártóval dolgoznak az élelmiszermentésen.

„Sok céggel tárgyalunk, nem mindenhol járunk sikerrel”

 

– mondja a %Ripost%-nak Sczígel Andrea, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület külső kapcsolatok igazgatója. Ugyanakkor hamar kiderül, nemcsak az elutasítás okoz nehézséget, de az anyagi és emberi erőforráshiány is.

„Nonprofit szervezetként 13 alkalmazottal és negyven önkéntessel, valamint 350 partnerszervezettel igyekszünk lefedni az országot, ami komoly kihívás” – magyarázza a szakember.

 

Nehéz megfelelő segítőket találni

Bár a Magyar Élelmiszerbank Egyesülethez csatlakozó cégek készséggel ajánlják fel a felhalmozódó élelmiszer-felesleget, több területen is nehéz olyan civil, önkormányzati vagy éppen egyházi partnerszervezeteket találni, amelyek naponta, de legalább heti 5 alkalommal vállalják, hogy elszállítják, és a szigorú előírásoknak megfelelően raktározzák, valamint a rászorulókhoz eljuttatják a nem eladható, de emberi fogyasztásra tökéletesen alkalmas élelmiszereket.

Információink szerint akadt olyan terület, ahol hosszú hónapokon át hiába kerestek a feltételeknek megfelelő partnerszervezetet. Igaz, jó példa is akad. „Debrecenben az önkormányzat az élelmiszer raktározására alkalmas épületet, a szállításhoz pedig egy autót biztosított, s a Tesco is felajánlott egy kisteherautót a város élelmiszermentéséhez” – tájékoztatta lapunkat a Tesco Sajtóosztálya.

 

Mi jelenthet megoldást?

Bár a Magyar Élelmiszerbank bő egy évtized alatt elérte azt, hogy ma már éves szinten 300 ezer ember étkezését segíti, többségüket hetente többször is, további terveik vannak.

„Jelenleg 4 áruház lánccal dolgozunk, melyek önként csatlakoztak az Élelmiszerbank élelmiszermentő programjához. Bízunk benne, hogy más láncok esetében is így lesz, jelenleg az élelmiszermentő hálózatunk folyamatos bővítésén dolgozunk, azonban kapacitásunk nagyban függ a rendelkezésre álló forrásainktól. A pozitív motiváció, mint például a vállalatoknál az átadott termékek értékére vonatkozó adókedvezmény növelése segítheti ez élelmiszermentést, illetve az erre a területre fókuszáló esetleges állami források biztosítása tovább javíthatja az eredményeinket” – összegez Sczígel Andrea.