Kipukkadt, szétporladt a "Nagy Ellenzéki Ellenállás". Eleinte összesen 8 ember tüntetett a Hõsök terén, késõbb se jöttek össze sokkal többen. Országszerte pár tucat, összességében néhány száz embert sikerült összeverbuválniuk.
Az ATV fotóján jól látszik a "kritikusan kis létszámú tömeg".
![]()
Még az ellenzék rozoga szekerét lihegve fújtató Index is elkeseredve állapította meg, hogy alig-alig vannak. Oda lettek hát a kétségbeesett álmok.
![]()
Pedig mekkora felhajtást csaptak, abban reménykedve, hogy végre beindul valami. Nem először és nem utoljára hiába álmodoztak arról, hogy lesz aki melléjük áll.
Ráadásul amikor először szóba került január 19-e, - valamikor tavaly karácsony előtt - még valamiféle országos sztrájkról képzelegtek.
Csak menet közben döbbentek rá, hogy ez a nap mondhatni "szabad szombat", így hát amúgy sem dolgozik szinte senki. Vagyis erre a napra sztrájkot hirdetni eleve "címeres ökörség". Erre nagy nehezen, de végül maguk is rájöttek. Persze a szokásos gyávasággal lefújni nem merték az "akciót", inkább felvállalták a szánalmas kudarcot.
![]()
A mély depresszióba zuhanó ellenzéki újságírók végül, talán mert nem akartak hinni a szemüknek, nekiláttak megszámolni a "tömeget". Na így sem jutottak messzire...
![]()
Vidéken sem mentek sokra, csupán néhány tucat embert, a szokásos kis létszámú aktivistacsoportokat tudták összetrombitálni a vörös vagy kék zászlók alá. A félpályás útlezárásokra meg inkább csak rálegyintettek az emberek.
A romokban heverő ellenzék megint csak nevetségessé tette magát.
