Csodájára járnak a tamási házaspár példamutató portájának

„A feleségemmel szeretjük a madarakat. Németországban láttuk a példát a mesterséges fecskefészkekre és gondoltam, én is meg tudom ezt csinálni "- kezdi a fecsketelep történetét Mátics Ferenc."

„1-2 fészek már volt a házon, minden évben tettem hozzá néhányat, amibe be is telepedtek a madarak, most úgy háromszáznál tartok. Már készítem a jövő évieket, még több is lesz!" -tette hozzá.

Tudomása szerint ilyen telepített fecskekolónia sehol máshol nincs, háza egyedülálló az országban.

„Mások is próbálkoznak a példámon felbuzdulva, segítek is nekik, 30-40 fészek is van egy helyen, de ennyi, mint nálam, sehol sincs" – büszkélkedik „a fecskék atyja”.

„ Nálunk négyszáz fészeknél merül ki a ház kapacitása, több nem fér, az két év múlva meg is lesz.   "

A megfelelő fészek elkészítése nem is olyan egyszerű. Nem mindegyik fészek tetszik a fecskéknek.

„Előfordult, hogy biztos voltam benne, ez egy jól sikerült fészek, mégsem telepedtek bele" – meséli Ferenc.

„ Hosszú évek tapasztalatai alapján kidolgoztam egy olyan fészektípust, amit garantáltan elfogadnak. A gipsz, ha fehér, nem jó, be kell tapacsolni tejföl sűrűségű sáros vízzel, hogy olyan legyen, mintha ő rakta volna. Amikor már beköltözött, megszokta a madár, akkor már nem bánja, ha kifehéredik. Én fele fűrészporból, fele gipszből csinálom. Könnyen kiszárad és meleg tapintású, ugyanakkor könnyen felragasztható. Másoknak is segítek fészket csinálni, mindig öröm, amikor visszajeleznek: betelepedett a madár."

Körülbelül egymillió molnárfecskével kevesebb fészkel Magyarországon, mint régen, a védelmére tett intézkedéseknek köszönhetően az utóbbi időben ismét gyarapodott a számuk. Részben a vegyszerszórás, részben élőhelyük hiánya miatt szorultak vissza, az olyan kezdeményezés, mint Mátics Ferencé, rengeteget számít.

„ Ha minden faluban vagy településen felvállalná valaki azt, hogy feláldozza a házát és az ereszre fészkeket telepít, akkor vissza lehetne szaporítani az állományt" – vélekedik a fecskék megmentője.

S hogy ez miért áldozat? 

„Koszolnak, ezt be kell vallani. Én nem használok fecskepelenkát. Az eső aztán a kosz nagy részét leviszi, a többit letakarítom. Más háziállat után is kell takarítani. Mi az asszonnyal úgy tekintünk a nálunk lakó fecskékre, mintha a háziállataink lennének."