Kitálalt a szakértő: négyféleképpen végezhet velünk az univerzum

Ha a világvége kerül szóba, a Föld vagy az emberiség pusztulása, a legtöbben egy aszteroidára asszociálnak – nem véletlenül, hiszen korábban a dinoszauruszok uralkodásának épp egy ilyen űrszikla becsapódása vetett véget. Azonban egy szakértő elárulta: ugyan könnyedén végezhet velünk az univerzum, de valójában nem is (csak) a becsapódásoktól kellene tartanunk.

Minderről a közösségi médiában egyre népszerűbb Kalpana Pot mesélt egy videóban. Pot amellett, hogy színésznő, valamint orvos-tudós családból származik, maga sem áll messze a tudományok világától: megszállott csillagászat-rajongó, aki a Los Angeles-i Griffith Obszervatóriumban is tart asztronómiai előadásokat, ugyanakkor a TikTokon és az Instagramon is igyekszik oktatni az érdeklődőket a témában.

Világvége-fenyegetések az űrből

Egyik népszerű videójában négy olyan módról rántotta le a leplet, amellyel a világűr végezhet az emberiséggel.

• Csavargó bolygók: a világegyetem legtöbb bolygója – a közhiedelemmel ellentétben - nem kering csillag körül, mint például a föld, hanem önmagában vándorol a végtelenben. Csillag – és így megfelelő fény – nélkül azonban jóval nehezebb ezeket kiszúrni. Ráadásul több milliárd ilyen bolygóról beszélünk - így sajnos meg van az esélye, bármennyire kicsi is, hogy egyszer egy ilyen égitest keresztezze a Föld pályáját.
• A magnetárok rendkívül erős mágneses térrel rendelkező neutroncsillagok. Ha egy ilyen túl közel kerülne a Földhöz, azt gyakorlatilag semmi nem élné túl.
• Az aszteroidák – mint legismertebb csillagászati veszélyforrások – kapcsán megjegyezte: nem kell olyan hatalmasnak lenniük egy végzetes becsapódáshoz, mint azt sokan gondolják. Egyes számítások szerint egy 100 kilométernél nem szélesebb űrszikla is kiirthat minden életet a Földön. Ilyen "bolygógyilkos" aszteroidából a NASA legalább kétszázat tart nyilván.
• A gamma-kitörések látszólag véletlenszerű helyekről érkező gammafelvillanások. Ezek az univerzum legtöbb energiával rendelkező és legveszélyesebb fényjelenségei. Gamma-kitöréseket naponta átlagosan egyszer észlelnek az űrben keringő műholdak, szerencsére eddig minden esetben a Tejútrendszeren kívülről. Ha egy ilyen kitörés 200 fényévnyi távolságra történne a Földtől, az már végzetes lenne számunkra.