kulcsár edina
A tudósok és a régészek eddig azt a teóriát támogatták, miszerint a dinoszauruszok kihalása volt a kezdõ lökése az emlõsök robbanásszerû fejlõdésének, ami az emberiségben csúcsosodott ki. Azonban úgy tûnik, ez az elmélet most megdõlni látszik... Vajon miben tévedtek még a tudósok?
A Southamptoni Egyetem és a Chicagói Egyetem szakemberei több száz megkövült emlősfogat elemezve jutottak arra az igen érdekes megállapításra, hogy a változatos étrendet folytató emlősök már 10-20 millió évvel a dinoszauruszok kihalása előtt elkezdtek alkalmazkodni a környezethez. Ez a felfedezés teljességgel ellentmond az eddig elfogadott nézeteknek, amelyek szerint csupán az őshüllők nagyjából 66 millió évvel ezelőtti kipusztulása tette lehetővé az emlősök felemelkedését - írta a BBC News.
A Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban közölt tanulmány szerint az eddig véltnél sokkal színesebb volt a hajdani emlőspaletta, nem csak földalatti lyukakban lapító, patkányszerű apró rágcsálók léteztek. Az elmúlt években egyre több és több korai emlősfosszília került elő - köztük kutyaméretű patás lények maradványai is...
A tanulmány szerint az emlősök nem nyertesei voltak az aszteroida-becsapódás következtében történt tömeges dinoszaurusz-kihalásnak, mint ahogyan eddig hittük, hanem maguk is szinte teljesen kipusztultak a kataklizmában...
"A 66 millió évvel ezelőtti tömeges kihalás túlélői többségükben tág tűrésű, sok élettérben előforduló fajok voltak."
Ezek valószínűleg akkor is tovább fejlődtek volna, ha nem történik meg a katasztrófa.
Ha ez így van, az ember talán előbb megjelent volna a Földön, a dinoszauruszokból kifejlődő értelmes gyíklényekkel egyetemben. Hogy aztán melyik irtotta volna ki a másikat, azt már tényleg csak találgatni tudjuk...