tóth gabi
Egy amerikai egészségmagazin megkérdezett nyolc kutatót, aki az élelmiszeriparban dolgozik és rálát arra, hogy a nagy cégek az adott iparágban hogyan készítik az ételeket. Elmondják, hogy õk mit nem lennének hajlandók megenni...
1. Endokrinológus nem enne konzerv paradicsomot
Fredrick Vom Saal, a Michigani Egyetemen kutatja a biszfenol-A hatását az emberi szervezetre. Ez az elterjedt műanyag a konzervdobozok belső bélésében van. Szerkezetében nagyon hasonlít az ösztrogénre, ezért összezavarja a szervezet hormonháztartását, szaporodási problémákat, szívbetegséget, cukorbetegséget és akár túlsúlyt is okozva. A paradicsom savassága ezt az anyagot kioldja a dobozból, ezért a kutató szerint érdemes elkerülni. Õ inkább üveges paradicsomkonzervet vesz, annál nincs ez a probléma.
2. Állattartó nem enne a tápos marhahúst
Joel Salatin, a Polyface Farms egyik tulajdonosaként alapvetően állattartással foglalkozik, bár számos könyvet is írt a fenntartható gazdálkodásról. Ám nem enné meg a marhahúst, ha nem legeltetett marháról van szó. Amikor a gazdák különböző kukorica- és szójaalapú tápokkal hizlalják az állatokat a vágósúly gyorsabb elérése érdekében, nem számolnak azzal: a vevők sokkal kevésbé tápláló húst kapnak, mint ez egy hatósági vizsgálatból is kiderült. Salatin szerint hagyományosan legeltetett marhát érdemes csak venni.
3. Toxikológus nem enne mikrós pattogatott kukoricát
Olga Naidenko, az Environmental Working Group amerikai civil szervezet vezető kutatója szerint a csomagolásban lévő különböző vegyszerek miatt nem érdemes mikrós kukoricát pattogtatni. A PFOC nevű anyag például terméketlenné tehet és rákot is okozhat. A vegyszer gyártói már meg is ígérték, hogy 2015-ig kivezetik a használatból. A mikrózással a méreg beivódik a kukoricába, s elfogyasztva évekig halmozódik a szervezetben. Pedig nem olyan nehéz elkerülni: pattogtassuk a kukoricát a tűzhelyen, fedő alatt.
4. Agrárigazgató nem enne nem bio krumplit
Jeffrey Moyer, az amerikai biosztenderdeket meghatározó szövetség elnöke sosem enne olyan burgonyát, amit ipari módszerekkel termesztettek. Ugyanis a gyökér- és gumós zöldségek felszívják a talajban lévő növényirtókat, rovarirtókat, gombák elleni készítményeket. Több krumplitermesztő is azt mesélte neki: sosem ennék meg a saját krumplijukat, mivel tudják, mit tesznek rá. Maguknak inkább külön termesztenek burgonyát, kisebb hozammal, de kevesebb vegyszerrel. A krumplit magát növekedése során szinte folyamatosan permetezik a gombák ellen, majd úgy takarítják be, hogy a növény zöld részét szándékosan elölik egy gyomirtóval. Sok esetben utána még a kicsírázás ellen hormonokkal is kezelik. (Nálunk nem mindig, szerencsére.) A krumpli megmosása vagy megpucolása a vegyi koktél elkerüléséhez kevés: az egész krumpliban eloszlik a cucc.
5. Halkutató nem enne tenyésztett lazacot
Dr. David Carpenter kutató 2004-ben a Science tudományos lapban is írt a halakban felhalmozódó vegyszerekről. Szerinte a természet nem arra teremtette a lazacot, hogy egymás hegyén-hátán éljenek kis, zárt medencékben, szóját, csirketrágyát és porított csirketollat egyegetve. Ennek eredményeként a halakban mindenféle rákkeltő anyagok halmozódnak fel és még kevesebb is bennük a D-vitamin. Van viszont a szervezetükben jó sok antibiotikum. A legrosszabbnak ilyen szempontból az észak-európai halgazdaságok bizonyultak. A halak olyan szennyezettek, hogy félévente egy halvacsora elfogyasztásánál többet nem ajánl a kutató – hacsak nem vad, alaszkai lazacról van szó.
6. Rákkutató nem inna hormonkezelt tehenektől származó tejet
Rick North, aki az American Cancer Society rákellenes szervezet oregoni szervezetét vezette, csak biztos forrásból fogyasztana tejet. Ugyanis a legtöbb nagygazdaságban növekedési hormonokkal kezelik a tejelő teheneket a hozam fokozása érdekében. Mellesleg tőgyfertőzésekhez is vezet, s felhalmozódik a tejben egy inzulinszerű növekedésserkentő, az IGF-1. Még nem teljesen egyértelmű, de nagyon úgy tűnik, hogy ezt az anyagot az emberi emésztés nem vagy csak részben bontja le, s emiatt rákkeltő lehet.
7. GMO-kutató nem enne erjesztetlen GMO-szóját
Michael Harris biotechnológus több génkezelt élelmiszer előállításával is foglalkozott és számos gyógyszeripari céget vezetett. Mégis igyekezne bioszóját találni. Ez persze nem lenne könnyű, hiszen a világ szójatermésének 90 százaléka ma már génkezelt. Ám a legnagyobb baj, ha a szójabab erjesztetlen – például a szójatejben – mert ilyenkor a szójában található természetes hormonszerű vegyületek rákkeltőek lehetnek, és még butítanak is.
8. Agrárkutató nem enne nem bio almát
Mark Kastel, volt agráripari szakértő és a Cornucopia Institute bio-kutatóintézet egyik vezetője szerint napi egy alma már nem feltétlenül tartja távol az orvost. Ugyanis a modern almatermelésben a fákat szinte mind olyan alanyokra oltják, amelyek a hozamot növelik, s nem túl ellenállók a fák a betegségekkel szemben. Így folyamatosan permetezni kell őket. A permetszer emberre elvben nem veszélyes, mégis több a rákos megbetegedés a gazdaságokban dolgozók körében – mutat rá a kutató.
Forrás: utajovobe.com