Lantos Csaba: Zöldenergia-forradalom zajlik Magyarországon

A rezsivédelem jövőjéről, Paks2-ről és az akkumulátorgyárakról is kérdezte a minisztert a Metropol.

zöldenergia

Energiaügyi Minisztérium

Magyarország

Exkluzív interjút adott a Metropolnak a másfél évvel ezelőtt létrejött önálló Energiaügyi Minisztérium vezetője, Lantos Csaba, aki szerint a különálló tárcára azért volt főként szükség, mert 2022 nyarán volt egy világméretűnek mondható energiakrízis. Mindennek a következtében jelentősen felmentek a gáz- és áramárak, olyan forgatókönyvek sem voltak elképzelhetetlenek, hogy Európa földgáz nélkül maradhat. Magyarországnak egy ilyen helyzetben kellett biztosítani az ország energiaellátását és megvédenie a rezsicsökkentést.

A válság enyhültével a tűzoltás helyett az vált az elsődleges feladatunkká, hogy levezényeljük a sikeres energiaátmenetet, a zöld átállást Magyarországon. A jövő ugyanis a zöldenergiáé

- jelentette ki az energiaügyi miniszter, aki korábban soha nem töltött be politikával kapcsolatos pozíciót. Alapvetően banki területeken dolgozott, az utóbbi években pedig magánbefektetőként kötött üzleteket. Az energetikához úgy kapcsolódott, hogy a MET nevű vállalat igazgatósági elnöke volt több mint 10 évig. Mint mondta:

Orbán Viktor kormányfővel régóta ápolok jó kapcsolatot, és a minisztérium létrejöttekor miniszterelnök úr azt mondta: „Csaba, a hazának szüksége van rád.” Ez után a mondat után pedig úgy éreztem, hogy szolgálnom kell a hazámat.

Lantos Csaba az elmúlt másfél évből arra a legbüszkébb, hogy minden nehézség ellenére sikerült megőrizni a rezsivédelem intézményét.

A tárcavezető szerint jelenleg egy zöldenergia-forradalom zajlik az országban.

A miniszter elmondta, hogy a Magyarországon előállított áram 18 százalékát már napelemek termelték meg 2023-ban, ez a második legnagyobb részarány Európában. A lendületes bővülés a magyar emberek komoly befektetéseinek köszönhető. Mintegy 260 ezer ház tetején vannak napelemek, ha pedig a 2010 óta épült családi házakat nézzük, akkor minden negyediken üzemelnek napelempanelek. Magyarországon az ipari méretű naperőművek és a háztartások együtt elérték a 6000 megawatt beépített teljesítményt.

2030-ra ezt a tervek szerint megduplázzuk, ami azt is jelenti, hogy egy akkori napsütéses napon többletáramunk lesz. A plusz áramot vagy exportálni tudjuk egy másik országba, vagy el kell raktároznunk, utóbbihoz viszont akkumulátoros energiatárolókra lesz szükségünk.

Ezeknek a fényében nagy esély van arra az áram tekintetében, hogy belátható időn belül éves átlagban önellátó legyen hazánk. Jelenleg éves szinten átlagosan a felhasznált áram 25-26 százalékát importálja Magyarország. Az önellátás felé vezető úton nagy segítség lehet Paks2. Ott most történik a talajszilárdítás, a résfalak már elkészültek, a munkálatok a tervezett ütemezés szerint haladnak.

Az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban Lantos Csaba leszögezte, hogy Magyarországon csakis olyan beruházás jöhet létre, amely az európai szinten is rendkívül szigorú hazai környezetvédelmi előírásokat betartja, mert

a kormány számára az emberek egészsége és biztonsága a legfontosabb.

A miniszter azonban úgy látja, hogy az alulinformáltság vagy a téves, alaptalan híresztelések sokakat összezavarnak. Például a vízigény kapcsán visszatérő kritikákkal kapcsolatban könnyen belátható, hogy Magyarország vízben gazdag, ugyanakkor a legnagyobb akkumulátorgyárak vízfelhasználása például egy sörgyáréval vagy egy papírgyáréval vethető össze, tehát az iparban megszokott léptékű.

Természetesen megértem, hogy amikor az autópályán elmegy az ember egy hatalmas zárt doboz mellett, akkor az bizalmatlanságot kelthet. Én személyesen is járok ilyen létesítményekben, és azt látom, hogy ezek a világ legmodernebb üzemei, amelyek megfelelnek a szigorú előírásoknak. Továbbá ezek a modern gyárak elősegítik a zöldenergia-forradalmat és azt, hogy az elektromos autóipari forradalom győztesei közé tartozunk, ezáltal pedig biztosítani tudjuk a gazdasági növekedést és elkerüljük a munkahelyek tömeges elvesztését.

Marad a rezsivédelem

A tárcavezető elárulta, hogy a földgáz tekintetében is biztosított az ellátás. A földgáztárolók töltöttsége még most, a fűtési szezon végén is 70 százalékon áll. Tavasszal kezdődik a betárolás időszaka, de a korábbiakhoz képest nagyon magas szintről indulunk. Így az a kellemes probléma áll fent, hogy kapjuk folyamatosan a gázt - főként a Török Áramlat nevű vezetéken keresztül –, ám ennek egy részét el kell adnunk, mert nem fér be a tárolókba.

Lantos Csaba hangsúlyozta, hogy a rezsivédett sávban továbbra is a magyar háztartások kapják a legolcsóbban az áramot és a földgázt egész Európában. Az idei évben is garantált a rezsivédelem a családok számára.

2050-re a miniszter szerint karbonsemleges lehet Magyarország. Ez nem azt jelenti, hogy nem lesz szén-dioxid-kibocsátás, hanem azt, hogy amennyit kibocsátunk, annyit elnyelnek a magyar erdők. Ennek érdekében tartósan a napenergia és az atomenergia kettősére tervez támaszkodni a kormány.

Az áramigények jelentős növekedésével számolunk, villamos energia e két forrásból tisztán, környezetbarát módon termelhető. De növelni szeretnénk a szélenergia és a földhő hasznosítását, vizsgáljuk legalább egy szivattyús-tározós erőmű megépítésének lehetőségét is az időjárásfüggő termelés eltárolására. A lehető legnagyobb arányban belföldön elérhető energiahordozókra igyekszünk alapozni, mert ezzel az ellátás biztonságát és az energiaszuverenitást is erősítjük. A magyar gazdaság jövője a zöldenergia, annak további térnyerését tehát nemcsak energetikai megfontolásból, hanem a növekedés és a versenyképesség érdekében is ösztönözzük.

- mondta el végezetül a miniszter a Metropolnak.

Lantos Csaba életpályája

Lantos Csaba 1962-ben született, nős, hét gyermek édesapja. A Hódmezővásárhelyen született és a hazai gazdasági életben rendkívül ismert üzletember 1986-ban közgazdász-szociológusként végzett a Corvinus Egyetemen, ahol a neves Rajk Szakkollégiumnak volt a tagja. A miniszter 1989 és 2000 között a Creditanstalt csoportnál az értékpapír-kereskedelmet irányította és a befektetési alapkezelőt is vezette, 1997-től az egész csoportot irányító befektetési bank (a CA IB Értékpapír Rt.) vezérigazgatója volt, majd 2000 augusztusától 2007-ig az OTP Bank vezérigazgató-helyetteseként dolgozott. Eközben 1990 és 2002 között tagja volt a Budapesti Értéktőzsde tőzsdetanácsának, és 22 évig a Központi Elszámolóház és Értéktár elnöke volt. A Széll Kálmán Alapítvány kuratóriumának elnöke volt 10 évig. Továbbá 2009-től a MET Holding energetikai cég elnöke, 2010-től a Richter Gedeon Nyrt. igazgatósági tagja volt miniszterré való kinevezéséig. Alapítója a tudományos eredményeket elismerő Bolyai-díjnak. 2021 óta a 4iG Nyrt. igazgatósága által létrehozott új stratégiai tanácsadói grémiumban is részt vesz.

Zöld-párbeszéd: fontos kérdésekben várják a véleményeket

Magyarország Kormánya egy online párbeszéd keretében kérdezi meg a polgárok véleményét a zöldenergia ügyében. 13 fontos kérdésben várják a magyar emberek véleményét a napelemektől a rezsicsökkentésen át az elektromobilitásig. A kérdőívet április 15-ig lehet kitölteni a zoldenergia.kormany.hu címen.