kulcsár edina
A nyugati fejetlen zöldpolitikának az lett a következménye, hogy kénytelenek újranyitni a szénerőműveiket.
Brüsszel és a nyugati nagyhatalmak eszetlen zöldpolitikát folytatnak. Sorra születnek olyan fontos döntések, amelyek teljesen ellentétesek az európai emberek érdekeivel. Erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök is hétfőn a parlamentben tartott napirend előtti felszólalásában:
Mint tudják, Brüsszel úgy döntött, hogy leválasztják Európát az orosz energiahordozókról. Meggyőződésem szerint ez ellentétes Európa érdekeivel, így Magyarország érdekeivel is, de most nincs elegendő erőnk, hogy ezt megakadályozzuk. A kormány célja nem lehet más, mint hogy csökkentsük a brüsszeli döntés negatív hatásait és alkalmazkodjunk az új helyzethez.
A kormányfő hozzátette: "A nemzeti kormány egyik kiemelkedő vállalása, hogy az energetikai világpiac felfordulása ellenére fenntartjuk Magyarország energiabiztonságát, sőt ebben a zavaros helyzetben is felépítjük a függetlenségünket garantáló energiagazdaságunkat. Ezért a nyáron energetikai együttműködést hoztunk létre Törökországgal, Azerbajdzsánnal és Katarral is. Mindhárom ország elnökével, illetve emírjével itt, Budapesten tárgyaltunk, megállapodásokat kötöttünk, és új lehetőségeket nyitottunk ki."
Felszólalásában arra is kitért, hogy Magyarország azon kevés ország közé tartozik, amely 1990 óta úgy csökkentette a széndioxid kibocsátását, hogy közben növekedett a gazdaság termelése.
Paks2 felépítésével, Paks1 üzemidő-hosszabbításával, a napenergia-kapacitásokkal és a tartalékerőművek felépítésével önállóvá tesszük Magyarországot. Négy-öt évvel előrébb járunk a tervezett ütemhez képest, miközben más európai országok éppen most nyitják meg tucatszám a szénerőműveiket. Ez a sors és a fejetlen zöldpolitika fintora. Nincs semmi túlzás abban, hogy Magyarország a klímabajnokok klubjához tartozik
- jelentette ki Orbán Viktor.
Frans Timmermans, az EU éghajlatvédelmi exbiztosa nem támogatta az atomenergia ügyét. Több uniós tagállam vezetőjével együtt nemet mondott arra, hogy a nukleáris energiát zöldnek minősítsék. Az augusztusban hivatalba lépő új biztos, Maroš Šefčovič azonban sokkal inkább a szívén viseli az atomenergia sorsát.
Ha megnézzük a 2050-re és az azt követő időszakra vonatkozó számos előrejelzést, őszintén szólva még nem láttam olyat, amely szerint atomenergia nélkül is elérhető lenne a klímasemlegesség
- nyilatkozta a biztos. Természetesen ez a kijelentés óriási rémületet váltott ki a nukleáris energiát ellenzők körében. A szlovák szakember - elődjével szemben - nagylelkűen arról biztosította az uniós országok vezetőit, hogy minden ország eldöntheti saját hatáskörében, milyen energiaforrást részesít előnyben - írja a Kronen Zeitung.
Emmanuel Macron francia elnök után az olasz kormány is azon dolgozik, hogy mihamarabb vissza tudjanak állni az atomenergiára. Giorgia Meloni miniszterelnök hét hónapon belül ütemtervet szeretne bemutatni az atomenergiához való visszatérésre. „Nem vesztegethetjük az időt. Világos célnak kell lennie, hogy visszatérjünk a tiszta és biztonságos energiatermeléshez, az újgenerációs nukleáris technológia segítségével” – mondta Matteo Salvini infrastrukturális miniszter.
Az olaszok 1987-ben – egy évvel a jelentős csernobili atomkatasztrófa után – népszavazáson megszavazták az atomenergia fokozatos megszüntetését. Róma 1990-ben leállította az utolsó atomerőművét is. 2011-ben az olaszok 94,5 százaléka szavazott az új reaktorok építése ellen egy népszavazáson. Ez is mutatja a helyzet ellentmondásosságát.