kulcsár edina
Sokan arra esküsznek, hogy a repülõgép szárnyánál lévõ ülések a biztonságosabbak (mert ott a legerõsebb a gép), a népi vélekedés úgy tartja, katasztrófa esetén azért mégis inkább a gép fara a legbiztonságosabb. E vélekedést számos tanulmány alátámasztja.
A „Katasztrófa” című tanulmány alkotói kamerákkal és érzékelőkkel szereltek fel egy Boeing 727-es repülőgépet, megrakták utas-bábukkal, melyeknek törésmutatója megegyezett az emberi csontokéval, majd a gépet a mexikói Sonora sivatag fölé szállították, és ott lehajították az egészet. A becsapódás után az eleje és az első tizenegy üléssor – melyet általában az első osztály és a kereskedelmi -, illetve prémium-szakasz utasainak tartanak fenn – leszakadt és darabokra tört, az érzékelők ezen a szakaszon 12 G gyorsulási terhelést mértek. Hátrább ez az erőhatás nagyjából 6 G-re csökkent. A szakértők megállapították, hogy az első osztály „utasai” közül senki sem élhette túl a zuhanást, míg a többi utasok 78 százaléka megmenekült, túlélési esélyük pedig egyenes arányban állt azzal, minél közelebb ültek a gép farához.
A sunshine.co.uk vizsgálatai szerint e tanulmány az első osztályú utasok számának drasztikus csökkenéséhez vezetett.
Biztonsági öveket bekapcsolni!
Ebből az egyetlen kísérletből persze nem lehetett általános érvényű következtetéseket levonni, viszont nagyban hozzájárult a Popular Mechanics tanulmányának létrejöttéhez. A folyóirat elemezte az 1971 óta bekövetkezett összes balesetet, és úgy találta, hogy mindazoknál, akik a hátsó részben ültek, vagyis a szárnyakat tartó szakasz mögött, 69 százalék volt a túlélési mutató, mely 56 százalékra csökkent a szárnyrész körül, és 49 százalékra a gép elején. Mindezen kutatások ellenére, a világ két legnagyobb repülőgépgyára kijelentette, a szakértők ez idáig nem szolgáltak döntő bizonyítékokkal állításaikra.
Na, ez lényegi pont. Egy tavalyi mexikói kísérlet során három bábut ültettek ugyanabba az üléssorba, csakhogy más és más pozícióban: egy bábu előre dőlt, miközben rajta volt az öv, a másik hátradőlve ült, de kikapcsolt övvel, a harmadik bábu ugyanígy, de bekapcsolt övvel ült. A kísérlet azt mutatta, hogy az öv nélküli utas lett volna az egyetlen halott. A légi balesetek leggyakoribb oka, hogy amikor a repülőgép légörvénybe kerül, az utasok össze-vissza császkálnak a fedélzeten, vagy ülnek, csak éppen nincsenek bekötve.
És a röpködő poggyászok?
A következő kérdés: a lezuhanó poggyászok és röpülő zsúrkocsik okozta sérülések elkerülésére valóban az ablak melletti ülés a legbiztonságosabb? Az Airbus nagyjából ugyanazt mondja ez ügyben, mint konkurensei, pusztán annyit tesz hozzá, hogy a legbiztonságosabb az a repülő, amelyik még nem zuhant le, és jól van karbantartva. Kísérleteket is említ, melyek során a világ legnagyobb repülőgépének, az A380-asnak 850 utasát töksötétben, az ajtók felének bezárásával is 90 másodperc alatt ki tudták menteni.
Ez a kiürítési eredmény is fontos pont. Az általános vélekedéssel ellentétben a légi balesetek többsége túlélhető. Az amerikai kormány egyik elemzése szerint az USA-ban 1993 és 2000 között történt 568 légi szerencsétlenség 53.487 utasa és személyzete közül 51.207, azaz több mint 90 százalék túlélte a baleseteket. Még a legsúlyosabbnak minősített 26 eset során is több mint 50 százalékos volt a túlélési arány.
Mindebből a tanulság: repülni biztonságos. A planecrashinfo.com website véleménye szerint 1 a 4,7 millióhoz annak az esélye, hogy egy repülőút során meghalunk. Persze nem árt észben tartani, hogy mindezen adatok egy olyan utasra vonatkoznak, aki kereskedelmi osztályon, ülésébe jó alaposan szíjazva, lehetőleg az ablaknál ül, valamelyik vészkijárattól néhány sornyi távolságra. Ha pedig egy nyaralás kedvéért mégsem szeretnél repülőre ülni, kapcsolódj ki itthon vagy a környező országokban: http://www.utisugo.hu/nyar-nyaralas-vakacio.