kulcsár edina
A kezdetek óta mintegy 320-an, csak ebben a szezonban 11-en haltak meg a Csomolungmán.
A Mount Everesten rendkívüliek a körülmények: a ritka levegő oxigéntartalma a megszokottnak csak 30 százaléka, télen mínusz 50 Celsius-fok alá is csökken a hőmérséklet, óránként 200 km-es szélvihar tombol és hatalmas mennyiségű hó esik. Hetven éve, 1953. május 29-én az új-zélandi Sir Edmund Hillary és a nepáli serpa, azaz hegyi vezető Tenzing Norgay első emberként lépett a hegy csúcsára, ahol azóta mintegy négyezren jártak. A legnagyobb nehézség a nagy magassággal járó oxigénhiány, így a többség oxigénpalackkal mászik - e nélkül először a hegymászás élő legendája, a dél-tiroli Reinhold Messner és az osztrák Peter Habeler ért fel 1978-ban.
Suhajda Szilárd most ezt próbálta meg, első magyar hegymászóként "tisztán", azaz oxigénpalack és teherhordók nélkül akarta elérni a világ legmagasabb pontját, ezen a héten indult csúcstámadásra. Műholdas nyomkövetője 8795 méteres magasságban jelzett utoljára, azóta nem adott hírt magáról.
Az első magyar Mount Everest-expedíció 1996-ban indult, de tragikus véget ért: a csapat osztrák tagja 8300 méteres magasságon életét vesztette. Az első magyar hegymászó, a Kancsendzönga meghódítása után tíz éve eltűnt Erőss Zsolt személyében 2002. május 25-én jutott fel a világ tetejére. Ugyanez 2007-ben sikerült Jelinkó Attila amatőr hegymászónak, majd két évvel később Ugyan Anita személyében az első magyar női hegymászónak is. (A szlovák állampolgárságú, felvidéki magyar Demján Zoltán 1984-ben oxigénpalack nélkül jutott föl a csúcsra.) Idén május 14-én a 29 éves Price Márton Péter a hatodik, egyben legfiatalabb magyarként érte el a világ tetejét.
A hegycsúcs megmászása még ma is veszélyes vállalkozás, a kezdetek óta mintegy 320-an, csak ebben a szezonban 11-en haltak meg a Csomolungmán.