kulcsár edina
A nagymamája életébe került a háború, 56 éves édesapja a fronton szolgál, ő egy kádba bújva védte egyéves kislányát.
Embert próbáló hónapokon van túl, de nagy reményekkel áll rajthoz az Egyesült Államokban zajló szabadtéri atlétikai világbajnokságon Olha Ljahova. Az Európa-bajnoki ezüst- és bronzérmes ukrán középtávfutónő büszkén és elszántan képviseli hazáját. A 30 éves sportolónő családjával Svájcban talált menedékre, és a Eugene-be utazás előtt mesélt a háború okozta szenvedéseikről.
A futónő az orosz csapatok támadásakor éppen a határhoz közeli edzőtáborban készült. Arra ébredtek, hogy bombázzák a várost. Egy órával az elmenekülésük után már el is foglalták. Azóta a kis Nikollal együtt Bernben leltek új otthonra. Ljahova pedig nem adta föl a sportolást és a vb-szereplést.
- Fontos, hogy a világ tudjon mindarról, ami velünk történt. Egy éjszaka például a kremencsuki otthonunkban a kádba feküdtünk, mert a sziránák támadást jeleztek, és az volt a lakás legbiztonságosabb helye - emlékezett vissza.
A háború első három hetét otthon vészelték át, jobb híján többnyire a pincéjükbe húzódva. Aztán eldöntötték, hogy elhagyják Ukrajnát.
- Azzal tudok a legtöbbet segíteni, ha sportolónőként küzdök Ukrajnáért és flhívom a figyelmet a történtekre - mondta.
Kislányával és férjével, illetve édesanyjával és 12 éves öccsével együtt kötött ki Svájcban, egy felújítandó házban. Az ottani atlétikai szövetség is segít neki - nem csak a mindennapi életben, de a sportban is.
- Svájc a második legkedvesebb országom lett. A szomszédok hihetetlenül kedvesen fogadtak. Szeretünk itt lenni, olyan, akár a paradicsom - mondta Ljahova, de hozzátette: a lehető leggyorsabban szeretnének hazatérni.
A futónő nagymamája - számukra ismeretlen körülmények között - már márciusban meghalt egy bombázás során.
"A temetésén sem lehettünk ott. A házukban lakó túlélők kísérték az utolsó útjára."
Ljahova édesapja, a bokszolóból lett edző, Alekszander otthon maradt védeni a hazájukat, éppen fegyveres kiképzésen vesz részt.
"Nagyon hiányzik. Ő és a másik nagymamám is, aki szintén ott maradt. Fogalmam sincs, hogyan tovább. A vb után, amint lehet, hazamennénk, de ha nem, remélhetőleg visszatérhetünk Bernbe. Otthon aztán mindent a nulláról kell majd újrakezdnünk. Valamikor" - zárta szavait szomorúan Olha Ljahova.