kulcsár edina
A sportigazgató a menesztett edzőt, a menesztett edző a sportigazgatót okolja. Egy biztos: nem csak a pályán vannak gondok a Honvédnál.
Szép kis adok-kapok alakult ki az NB I-ben tökutolsó Budapest Honvéd sportigazgatója, Urbányi István és a menesztett vezetőedző, Bódog Tamás között. Előbbi a klub honlapján nyilatkozva a tréner nyakába varrta a kínos mélyrepülést – ő viszont a maga felelősségét elismerve visszavágott a Nemzeti Sport hasábjain.
Bódog hangsúlyozta: azért tisztáz néhány dolgot, mert szerinte Urbányi az egyoldalú kritikájával megsértette a klub vezetőivel kötött megállapodását. A szakember szerint nyáron jó focistákat igazolt ugyan a Honvéd, de egyrészt nem az általa elképzelt játékrendszerhez fontos gyors kiszemeltjeit, másrészt az újak lekettyent formában, rossz erőállapotban érkeztek. Ráadásul akarata ellenére eladták alóla a kulcsembernek szánt villámgyors Amadou Moutarit.
„Sokszor hallottam, 'projektjátékosok' jönnek, akik a klubnak kellenek, ezért nem fontos, nekem szükségem van-e az adott futballistára. (...) A projekt a jövő Honvédjának építése, ami nagyon jól hangzik, de a jelenben is kellett volna eredményt elérni, ahhoz pedig azonnal bevethető, jó állapotban lévő labdarúgók kellettek volna – olyanokat, akiket én kértem”
- érvelt például Bódog, aki cáfolta, hogy ne lett volna meg az összhang közte és a csapat között.
Ellenben a koronavírus-járvány okozta nehézségeket növelte a klubon belüli úgynevezett „felnőttprogram” (amely a fiatalok felfelé áramlását segíti, viszont nagy fertőzésveszélyt jelentett).
„Ami nekem nagyobb gondokat okozott, azok a sportigazgató kirohanásai voltak, mert mentálisan tett tönkre több labdarúgót, ami sok energiámat elvitte. Még a nyáron négy-öt játékossal közölte, keressenek csapatot maguknak, mert nem kellenek, aztán hogy maradnak, és dolgozzon velük a vezetőedző, hogy legyen önbizalmuk! Megesett, hogy Urbányi István a csapat előtt fenyegette meg az egyik játékost vérlázító módon, de az sem szokványos edzői feladat, hogy a labdarúgók engem kérnek meg arra, szóljak már a sportigazgatónak, hogy ne zaklassa őket esténként telefonon. A csapatba követelt olyan játékost, aki visszatérve a vírusfertőzésből a mért adatok szerint egy félidőt tudott játszani, annak is a kilencven százalékát oxigénhiányos állapotban – az orvosi útmutatás alapján ennél többet nem lehetett volna a pályán, de István nehezen értette meg ezt az indokot”