Rekop: Mindenkinek kijárna egy kis pszichiátria

Magyarország, még ha sokaknak furcsa lesz elsőre, de rendkívül mély, és sajátos futballkultúrával rendelkezik. Ezért állt égnek a nem létező hajam, amikor Egervári exkapitány egy erősebb ellenfél kapcsán a futballkultúra okozta erőkülönbségeket hozta fel elsőnek. Persze tudni kell elkülöníteni tradíciót és kultúrát, már ha szükséges, de adhat okot félreértésre, ha rosszul használjuk őket. Az én felfogásomban mi magyarok egy igen gazdag, és a történelmünkhöz szorosan igazodva viharos futballkultúrával rendelkezünk.

Ha csak az alapján vizsgálom, hogy a szomszédországok közül hazánk elsőkként alapított nemzeti labdarúgó-szövetséget, akkor a megállapításom első fele igazolást is nyer.

Csehország 1901
MAGYARORSZÁG 1901
Ausztria 1904
Románia 1909
Horvátország 1912
Lengyelország 1919
Szerbia 1919
Szlovénia 1920
Szlovákia 1938 (A történelmi tények tükrében erősen kérdőjeles…)
Ukrajna 1990 (A történelmi tények tükrében teljesen hiteles adat…)

Ami az állítás második részét illeti, nos, abból már adódnak gondok. Az MLSZ elmúlt 115 évében belepofázott Ferenc József, Kun Béla, Horthy Miklós, Rákosi Mátyás, Kádár János, és hát mindenki úgy folytatja a sort, ahogy akarja.

Pont ezért nem alakulhattak ki mély tradíciók a hazai futballkultúrában, sem a pályán, sem a lelátón. Egy valami maradt meg ebben a homályos maszlagban, az pedig az elvárásunk. Persze, hogy minden magyar ember a győzelmet tartja csak elfogadhatónak, hisz a génjeinkben van az, hogy ha nem győzünk, meghalunk. A magyar szurkolónak arra lenne szüksége, hogy lefeküdjön egy kanapéra, és szépen lassan, leásson a gyökerekhez egy orvos segítségével, hogy el tudja vágni azokat a béklyókat, amik miatt nem tudunk örülni semminek.

Fel kéne dolgozni végre, hogy a mai világban, nem elég a pucér erő és tehetség. Fel kéne gyorsulnunk, és felvenni a világ ritmusát! Amit most a Magyar futball csinál, azt csinálták a Lengyel huszárok 1939-ben.

Lovas rohamot indítottak a tankok ellen.

Szép, és hősies, csak sajnos eredménytelen. El kéne gondolkodni, hogy mivel tudnánk teljesíteni az elvárásainkat. Vagy pont, hogy azokat kéne kikódolni belőlünk…