Ezt a megoldást biztosan nem tudtad, ezért kell rejtvényt fejtenünk

Nem emlékszünk dolgokra, előfordul, hogy beszélnek hozzánk, de mi képtelenek vagyunk odafigyelni. Ez már vajon a demencia? Na és tehetünk ellene?

A Fanny magazin a retvényfejtésről ír eddig szokatlan szemszögből.

A demencia jelei bármikor jelentkezhetnek, kortól, nemtől függetlenül. Ha időben észbekapunk, akkor lassíthatjuk, késleltethetjük a folyamatot.

Mi is ez pontosan?

Az agyban található idegsejtek funkciója károsodik, más idegsejtekkel alkotott kapcsolataik megszakadnak, melynek következtében az összetett feladatokat nem vagyunk képesek tökéletesen végrehajtani. Bár 60 éves kor fölött szinte normálisnak mondható ez a jelenség, jó, ha tudjuk, a folyamat sokkal korábban is kezdődhet. Mivel az agy károsodása a legtöbb esetben nem visszafordítható, fontos, hogy már az első jeleknél felismerjük, és már a kezdeti stádiumtól megtegyük a szükséges lépéseket.

Elő a rejtvénnyel!

A demencia eljövetelét lassíthatjuk, késleltethetjük: a legjobb az lenne, ha 40 éves korunktól a napi rutinunkhoz tartozna nem csak a testünk, de az agyunk tornáztatása is. A rejtvényfejtésnek fontos szerepe van az időskori elbutulás megelőzésében, késleltetésében is. Egyes kutatások szerint, azoknak, akik rendszeresen ezzel töltik a szabadidejüket, az agyukban kevésbé rakódnak le az Alzheimer-kórt okozó káros fehérjék. Az Exeter Egyetem és a londoni Kings College 2017-ben végzett kutatásban több mint 17 ezer embert vizsgáltak meg, és arra keresték a választ, valóban van-e jótékony hatása annak, ha rendszeresen keresztrejtvényekkel dolgoztatjuk az agyunkat. Az eredményük pedig egyértelmű volt. Azok, akik rendszeresen fejtettek keresztrejtvényt, sokkal gyorsabban tudtak gondolkodni és válaszolni az adott kérdésre, jobb volt a rövidtávú memóriájuk, és még a figyelemben és koncentrációban is érezhető különbség volt azokhoz képest, akik nem tették ezt. A kutatók arra megállapításra jutottak, hogy a rejtvényfejtés szoros kapcsolatban áll a kognitív funkciókkal, mivel bizonyos agyterületeken fokozza a véráramlást, és ezzel akár 10 évvel is fiatalíthatja agyunkat. Azt is megállapították, hogy az Alzheimer-kór és az időskori szellemi hanyatlás esélye akár ötven százalékkal csökken, ha megfelelő életmódbeli döntéseket hozunk, például rendszeresen dolgoztatjuk az agyunkat rejtvények segítségével. Emellett ne felejtsük el, hogy ez a szervünk, pontosan úgy működik, mint bármelyik izmunk. Ha rendszeresen dolgoztatjuk, akkor fejlődik, erősödik, ha hanyagoljuk, akkor pedig ellustul, gyengül. A lényeg tehát, hogy ha szeretnénk megőrizni a fittségét, frissességét, akkor naponta fejtsünk keresztrejtvényt, játsszunk logikai játékokat, fejtörőket, memóriajátékokat, olvassunk sokat, nézzünk kvízműsorokat, vagy akár kezdjünk el tanulni valami újat, ami érdekel minket. Emellett persze a mozgás, a hosszú séták a friss levegőn is nagy hasznunkra válhatnak.

Ehhez még fiatal vagyok!

Előfordulhat, hogy akár negyven évesen azt tapasztaljuk, hogy elfelejtünk dolgokat, akkor is, ha azok fontosak számunkra, valaki beszél hozzánk és nem figyelünk. Ha fiatal korunkban észrevesszük, hogy valami gond van a memóriánkkal, figyelmünkkel, annak több oka is lehet. Elképzelhető, hogy valamilyen szervi problémánk van, ezért mindenképpen érdemes kivizsgáltatni magunkat neurológussal és neuropszichológussal. Nagy eséllyel csupán annyi a gond, hogy valamilyen érzelmi vagy lelki megterhelésnek vagyunk kitéve, sokat stresszelünk, megvisel minket az állandó időhiány vagy teljesítmény-kényszer, kialvatlanság is állhat a figyelemzavar, memóriaproblémák hátterében. Ilyenkor teljesen normális, hogy a kognitív funkcióink tompulnak, hiszen máshol jár az agyunk, képtelenek vagyunk koncentrálni, vagy a körülöttünk élők problémáival foglalkozni, hiszen megvan a magunk baja. Lehet, hogy éppen a körülöttünk élők figyelmeztetnek vagy teszik szóvá, hogy megváltoztunk. Ezt ne vegyük rossznéven, inkább tegyünk ellene! 

Szervi okok

Akár olyan betegségek is okozhatják a mentális problémáinkat, mint a vérszegénység, cukorbetegség, magas vérnyomás, vitaminhiány, szívbetegség vagy a változókori hormonváltozás. Éppen ezért először is bizonyosodjunk meg arról, hogy nincs semmiféle szervi megbetegedésünk! Elképzelhető, hogy ha kiderül, hogy makkegészségesek vagyunk, már attól jobban fogjuk érezni magunkat. De akkor se kényelmesedjünk bele ebbe a helyzetbe, hiszen a mélyére kell ásnunk, hogy mi okozza a gondot, mitől vagyunk érdektelenek, figyelmetlenek, feszültek vagy akár depressziósak. Ha felismerjük a probléma gyökerét, akkor próbáljuk meg alkalmaznunk a saját megoldó stratégiánkat, ami korábban már bevált. Ilyen lehet például a mozgás, a meditáció, a jóga, relaxáció, bármilyen kreatív tevékenység. Először mindenképpen magunkban kell rendet rakni, hiszen csak utána tudunk figyelmesebbek lenni a környezetünkkel. Egészen apró dolgok is sokat segíthetnek a közérzetünkön, a hangulatunkon, így a figyelmünk összpontosításán is.