
Talmácsi Gábor: „Semmit nem tartok kizártnak”
Hazánk egyetlen gyorsasági motoros világbajnokának a karrierjét kettétörte egy baleset. Talmácsi Gábor négyévesen ült először motorra, az édesapjának köszönhetően. A kisfia, Márk egyelőre nem követi a családi hagyományt.
Világbajnokunknak óriási szerepe van abban, hogy 2025-ben Balatonfőkajár volt az egyik állomása a MotoGP-világbajnokságnak. A 2007-es világbajnok karrierjét 2013-ban egy baleset kettétörte, azóta Talmácsi Gábor az utódnevelésre helyezi a hangsúlyt.

Négyévesen kezdtem el motorozni, és talán akkor kerített hatalmába az a vágy is, hogy egyszer a legjobbak közé kerülhessek
– kezdte a hot! magazinnak a népszerű sportoló. „Ez a későbbiekben sikerült, hiszen tíz éven keresztül a világ legjobbjai között versenyeztem a MotoGP különböző kategóriáiban, többek között Valentino Rossival is. Amikor szembesültem azzal, hogy az egyéni karrieremet nem folytathatom, és abba kellett hagynom a versenyzést, eltökéltem, hogy a hazai motorsportot fejlesztem. Ennek az ékköve a MotoGP- és a Superbike-futamok megrendezése, amire idén már sor került.”

Talmácsi Gábor: „A baleset után sokáig nagyon rosszul éreztem magam”
Olykor fölösleges gondolkodni a „Mi lett volna, ha...” kezdetű kérdéseken, mégis sokakban felmerül, hogy mi lett volna, ha egy nagyon súlyos sérülést követően Talma nem veszti el teljesen a lábfej mozgatásáért felelős izmát a bal lábában. Vajon ez mennyi traumát okozott az életében? Hogyan volt képes feldolgozni azt, hogy a csúcson kellett abbahagynia úgy, hogy ezt a döntést nem ő hozta meg?
„Nehéz erre válaszolni! Akkor a Supersportban versenyeztem, és jó lendületben voltam. A mai napig gyors vagyok a versenypályán, még biztos volt bennem 10 év versenyzés más sorozatokban, mint a MotoGP. Sok mindenen múlik egy karrier: mennyi benned a lendület, a motiváció.
A baleset után sokáig nagyon rosszul éreztem magam.
Úgy vélem, egyedül képtelenség feldolgozni mindazt, ami akkor velem történt. Ahhoz, hogy újra talpra álljak, szükségem volt arra a támogató környezetre, ami körbevett és a sportban tanult keménységre és az újabb célok kitűzésére.”

Talma szerint Márk tisztában van azzal, hogy az édesapja világbajnok
Talmácsi Gábor kisfia, Márk, most hatéves. Őt inkább a foci érdekli, habár MotoGP szurkoló, és már motorozni is tud, de nem úgy tűnik, hogy a motorozás megszállottja lenne. Az édesapa egyet biztosan nem akar: erőszakkal rávenni Márkot, hogy kövesse a családi hagyományt.
„Márknak minden lehetősége megvan ahhoz, hogy motorozzon vagy akár versenyezhessen is, de ő egyelőre nem kér ebből. Ez persze nem feltétlenül baj, és még változhat is. Sőt, az is lehet, hogy megvan ennek a maga pszichológiája is.
Hiszen Márk tisztában van azzal, hogy az édesapja világbajnok; talán ott motoszkálna benne a megfelelési kényszer, és az nem biztos, hogy jó lenne.
Ebben egyetértünk a feleségemmel, aki szintén akkor érzi jól magát, ha Márk boldog, és azt teheti, amit szeret. Ha megkérdezik tőlem, mit hozhat a jövő, el szoktam mondani, hogy semmit nem tartok kizártnak, mert az élet folyamatosan változik, és fontos a rugalmas, nyitott gondolkodás.”

A legfontosabb díjak
- Az év világbajnoka (MotoGP 125 cm3) – 2007
- A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje – 2007
- Caschi D’Oro (Aranysisak, „a motorsport Oscar-díja”) – 2007







