kulcsár edina
A színészlegenda az otthonában gyógyul.
Bodrogi Gyula május végén az intenzív-osztályt is megjárta, ám az orvosoknak köszönhetően javul az állapota.
„Évtizedes szokásom a keresztrejtvény-fejtés, mellette pedig régi filmeket, ismétléseket nézek a televízióban. Sokat sétálgatok, és már a szerepeimet is elővettem, készülök az őszi színházi évadra” – mesélte el a Mandiner megkeresésére Bodrogi Gyula, aki reméli, az egészségi állapota megengedi, hogy visszatérhessen a József Attila Színházba. Ő is megijedt, amikor még májusban rosszul lett, és azt is tudja, kinek köszönheti, hogy a gyógyulás útjára lépett:
„Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, régi barátom, igazi csodát művelt. Neki köszönhetem, hogy javulok, meg a drága feleségemnek, Angélának, aki állandóan mellettem van.”
Örömmel mesélte, hogy mikor elhagyhatta a kórházat, a többi beteg megtapsolta. A kérdésre, hogy minek köszönheti, hogy ennyire kedvelik az emberek, szerényen válaszolt:
„Nem tudom az okát, de elraktározom magamban ezeket a jó érzéseket” – folytatja a Kossuth-díjas legenda, aki szerint 88 évesen már nincs sok mindenre biztosíték az ember életében, de reméli, hogy a nyári szünet után ott folytathatja, ahol abbahagyta, a színpadon, bár ő is látja, egyre kevesebb korábbi játszótársa él: „Nagyon nehéz, nem is lehet elfogadni, hogy a magyar színjátszás olyan alakjai hiányoznak, mint Sinkovits Imre, Darvas Iván, Sztankay István, Páger Antal, Agárdy Gábor vagy éppen Gobbi Hilda és Psota Irén” – mondta ezzel kapcsolatban korábban a Mandinernek.
A Kossuth-díjas színész szerint ott fent, előre leosztják a „szerepeket”, s úgy tűnik, neki hosszú életet írt elő a Teremtő.
Bodrogi Gyula zárásként egy kéréssel fordult a Mandinerhez:
Amikor kórházba kerültem, sok aggasztó, vészjósló hír jelent meg velem kapcsolatban. Akkor most írja meg, hogy jól vagyok!