Óriási siker a Csík zenekar dala: A Hazám, hazám az összetartozás himnusza lett

A Nemzeti Összetartozás Napjához és eszméjéhez, valamint a trianoni békediktátum százéves megemlékezésére méltó dalt alkotott a Kossuth-díjas Csík zenekar.

A „Hazám, hazám, édes hazám” kezdetű népdalt dolgozták át oly módon, hogy mai Magyarország területén született művészek mellett az elszakított országrészeket is képviseli egy énekes, aki azon a tájegységen született. A felvétel zenéjét a Csík zenekar hegedűse, gitárosa, Szabó Attila szerezte, akinek minden vágya volt, hogy a magyarok határon innen és túl érezzék az összetartozást, a törődést, mert szerinte fontos, hogy a zene erejével mindig elérjük egymást.

„Ez a dal egy valódi jutalomjáték. Csodálatos és nagyon kifejező lett. Igyekeztünk minden elcsatolt országrészről, Erdélyből, Felvidékről, a Vajdaságból és Kárpátaljáról is összegyűjteni egy-egy verzét és az újabb versszakokat úgy válogattuk, hogy az összes elszakított területet megidéztük. A különböző tájegységeken született népdalszövegek részleteit pedig onnan származó előadók adják elő„ – mondta a Ripost-nak a Csík zenekar zenész-énekese, aki nagypapája miatt is fontosnak tartotta megalkotni ezt a produkciót.

„Az én nagyapám katonatiszt volt, mind a két világháborúban harcolt. Gyerekkoromban, amikor mesélt, hangosan sóhajtott fel, amikor szóba került Trianon. A családunk életére komoly hatással volt, hiszen vannak rokonaink, akik a Felvidéken ragadtak és sokáig nem is láthattuk őket. Nem volt ez könnyű, akkor sem és most sem az, de annyit mindenképp megtehetünk, hogy méltósággal emlékszünk meg róla és megerősítjük az összetartozás érzését. Fontos tudatnunk a határon túli magyarokkal, hogy csak azért, mert egy rettenetes döntés miatt odakerültek, ők is magyarok. Nagyon fontos, hogy mindig elérjük egymást” – jelentette ki Szabó Attila, aki a csodás énekesek mellett egy zseniális gitárművészt, Tátrai Tibort is felkért a produkcióhoz. Tibusz boldogan mondott igent, egy katartikus gitárszólóval tette felejthetetlenné a dalt.

„Gyerekkoromban tiltás és rettegés volt, nem lehetett hangoztatni, hogy magyar az ember. Ez a fojtás vagy eldurran, vagy megfullad. Ezért is gondolom úgy, hogy csodálatos a magyar lélek, ami képes volt felülemelkedni a történteken. Ebben a dalban benne van minden, a fájdalomról és a vágyódásról szól. Úgy érzem, 100 év után így megemlékezni dicsőséges és csodálatos. A fájdalom a zenében lehet pusztító és a lélekből kiszakadó, szerintem ez a dal ilyen lett. Nagy örömmel vettem részt benne” – mondta Tátrai Tibor.

Azt pedig, hogy mennyire elevenen él mindenkiben a magyarság legnagyobb történelmi vesztesége, jól mutatja, hogy a dalt már pár óra alatt több mint félmillióan látták, mostanra pedig az egymilliós nézettséget is elérte.

Az összes előadó boldogan mondott igent

A Nemzeti Összetartozás Napjára készült dal a Hazám, hazám címet kapta és gyimesi, székelyföldi, kalotaszegi, somogyi és szlavóniai népdalszövegek felhasználásával készült. A klipben szereplő zenészek mind magyarok, akik határon innen és túl születtek. Mező Misi – Gyula, Miklósa Erika – Kiskunhalas, Molnár Levente – Gyergyóremete (Erdély), Földes Eszter – Szekszárd, Csík János – Kecskemét, Nyerges Attila– Budapest, Szvorák Katalin – Losonc (Felvidék), Szarka Tamás – Vágsellye (Felvidék), Pál István „Szalonna” – Visk (Kárpátalja), Dér Heni – Csantavér (Vajdaság), Molnár Ferenc „Caramel” – Szolnok, Keresztes Ildikó – Marosvásárhely (Erdély), Ferenczi György – Budapest, Dancs Annamari – Sepsiszentgyörgy (Erdély), Bocskor Bíborka – Csíkszentmárton (Erdély), Novák Péter – Budapest, Majorosi Marianna (Csík zenekar) – Békéscsaba, Serbán Attila – Beregszász (Kárpátalja), Makó Péter (Csík zenekar) – Nyíregyháza, Tátrai Tibor – Budapest, Takács Nikolas – (Galánta) Kunos Tamás – Nagykőrös, Barcza Zsolt – Budapest, Bartók József , Molnár Levente - Gyergyóremete – (Erdély) , Szabó Attila – Hatvan,