Stadler József: Éreztem, ahogy a vér folyik le a nyakamon

Az aranyéveiben járó Stadler József életét megpecsételte az 1994-es elrablása. Innentől kezdve az üzletember élete hatalmas fordulatot vett. Megkezdődött a Stadler birodalom bukása.

Elrabolta a csecsen maffia

„Életem eddigi legtragikusabb eseménye volt” – emlékszik vissza a Stadler Story-ban az üzletember, akit 1994 január 14-én egymillió dolláros váltságdíj fejében rabolt el a csecsen maffia. Mint kiderült, a bűntény eszmei szerzője egy afganisztáni veterán volt. „A bűnözők hónapokon át figyelték a családom minden mozdulatát az enyémmel együtt. Egy profi bérgyilkost is felfogadtak, akinek az lett volna a dolga, hogy a pénzátvétel után azonnal eltegyen láb alól” – mondta Stadler, akit órákon keresztül kínoztak.

„A kezeimet hátracsavarták, a számat betömték, majdnem megfulladtam. Folyamatosan ütlegeltek. Késsel hadonásztak, a kés hegye megvágta a fülemet, éreztem, ahogy a vér folyik le a nyakamon. Valóságos horrorfilm volt” – magyarázta az üzletember, akinek nem volt más választása, kifizette a bűnözőket. Azután hosszú évekig testőrök védték, és golyóálló mellényt kellett viselnie. Stadlert nemcsak lelkileg tették taccsra a történtek, a vállalkozását is borzasztó módon érintette a dolog.

A hanyatlás időszaka

Egyre sűrűsödtek a viharfelhők Stadler József feje fölött. Hiába fogtak  el a zsaruk elrablói közül néhányat, Stadler nem kapta vissza a pénzét, pedig akkoriban már az ő cége is hitelekre szorult. Többeknek tartozott, elfogytak a barátok is. Elkészült a stadion, de csőstül jöttek a problémák. „Rengeteg pénzt emésztett fel a futballcsapat körüli hajcihő.”

Nem adta fel, belecsapott a műtárgy bizniszbe, ami bár kezdetben több milliárdos hasznot hozott neki, de ismét rászállak a hatóságok. Egyik legnagyobb botrányát azzal okozta, hogy állítólag visszaigényelte az áfát Leonardo Az utolsó vacsora című képe után. Stadler ezt mindvégig tagadta, évekkel később pedig meg is magyarázta a történteket. „A festmény eredeti címe Táncmulatság volt, de a hivatalnokokat még az sem zavarta, hogy az általuk Utolsó vacsorának keresztet mű nem is festmény. Műbalhét kreáltak, ez az APEH kitervelt műve volt.”

A végjáték

Ekkor már külső cégeket is be kellett vonnia az üzletbe, amelyek elkezdték szépen lassan kiszorítani a piacról. „Leginkább azon vettem észre a csőd jeleit, amikor már csak a régi barátaim cégének tudtam árut küldeni. Megszüntettem a belföldi bolthálózatot is, már nem volt kedvem újjáéleszteni. A futballcsapat még működött, de egyre nehezebb volt előteremtenem az anyagi hátterét. Mindenbe belefogtam, amiből azonnal készpénzt lehetett csinálni.”

„A rosszakaróim nem elégedtek meg annyival, hogy tönkrementem, egyre több felszólítást és büntetést kaptam a hatóságoktól” – mesélte Stadler, aki hozzátette, ekkor már érezte, hogy minden nap ajándék, amit szabadlábon tölthet. „Végül a stadionbéli szép életnek is vége szakadt.

Néhány közeli barátomat leszámítva szinte teljesen egyedül maradtam abban a végső küzdelemben, amit már azért kellett megvívnom, hogy ne kelljen a hátralévő éveimet rácsok mögött töltenem.

Háromszor ült adócsalás vádjával börtönben

Stadler Józsefet 1997-ben adócsalással vádolták meg. A vád szerint 1993-94-ben fiktív számlák felhasználásával több milliárd forint kárt okozott az államnak. Első fokon 2003-ban kilenc évre, másodfokon négy és fél évre fegyházra ítélte a bíróság. Kedvezménnyel két év után, 2005 januárjában szabadulhatott. 2011-ben folytatólagos csalás és egyéb bűntettek miatt újabb négy év tíz hónapos büntetést kapott.

2014-ben rossz egészségi állapota miatt megszakították börtönbüntetését, de még abban az évben újabb két év tíz hónapos fegyházat kapott. Majd 2015 márciusában hat év börtönre ítélte a Szegedi Ítélőtábla. 2016-ban szabadult, de idén márciusban újabb öt évre ítélte a Kecskeméti Törvényszék. Az üzletember november 21-i halála után megszüntették az ügyet.